Bükkábrányi fák ősi klímáról beszélnek

A jégrétegek mélyéről nyert mintákból legfeljebb egymillió éves klimatikus adatok nyerhetők, a nyolcmillió éves bükkábrányi mocsárcipruserdő-maradvány segítségével jóval messzebbre tekinthetünk.

A világon egyedülálló, igazi szenzáció az a nyolcmillió éves mocsárcipruserdő-maradvány, amit a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bükkábrány térségében találtak - jelentette hétfőn az MTI. A helyi lignitbányában előkerült mocsárciprus erdő fái épen maradtak és eredeti helyükön, álló helyzetben konzerválódtak. A lelet azért számít különlegességnek, mert bár korábban itt és másutt is találtak egy-egy egyedül álló fatörzset, a kidőlt, kovásodott fák, facsoportok feltárása pedig a világ más tájain is gyakori, a feltárt 16 fa nem szenesedett el és nem kövesedett meg.

"Az öt-hat méter magas, másfél-három méter átmérőjű fatörzsek eredeti helyükön állnak, eredeti formájukban és anyagukban konzerválódtak" - tájékoztatta lapunkat a kutatást irányító régész Veres János, a miskolci Hermann Ottó Múzeum munkatársa. A fák eredetileg 30-40 méter magasak lehettek, a felső miocén korban - 11,6-5,3 millió évvel ezelőtt - álltak ezen a helyen, amit akkor a Pannon-tó borított, peremét pedig mocsaras részek tarkították. A mocsarat és a benne álló fákat egyszerre temette be egy hirtelen érkező hat méter vastag iszapréteg, és bár a fölöttük lévő részek elpusztultak, a fatörzsek épen megmaradtak. Az erdő mintegy hatvan méter mélyen található, megmozdítani egyelőre egyik fát sem lehet. Egyet megpróbáltak, de az szétesett. A fák megmentése egyébként nem tűr halasztást, hiszen az elmúlt hetek kánikulai időjárása miatt - Veres János szavai szerint - a szemünk láttára omlanak porrá. Az ok: a Nap kiszárítja a nedves állapotban konzerválódott fákat.

A bánya leállította a kitermelést, a megmaradt 15 fa körül eltávolították az iszapot, a fákat megtisztították, jelenleg a mintegy 3500 négyzetméteres terepen zajlik a munka. Veres János szerint a bükkábrányi leletek még szerves fák, így vizsgálatuk során az elkovásodott maradványokhoz képest e fák évgyűrűinek segítségével rekonstruálható az egykori klíma. (Épségben megmaradt a kéreg, a gyökérzet, kisebb-nagyobb ágakat is találtak.) A fák úgy 300-400 évesek lehetnek, valószínűleg nem egyidősek, így a 15 fa évgyűrűiből akár 1000-1500 évet felölelő klimatikus adatsort is összeállíthatnak. Ez mindenképpen tudományos szenzáció, hiszen a legkorábbi, jégminták elemzéséből származó klimatikus adatok legfeljebb egymillió évesek. Itt viszont a nyolcmillió évvel ezelőtti éghajlati állapotra lehet egyértelműen viszszakövetkeztetni.

Japánban már találtak épen maradt őskori erdőt, amit a kiszáradás ellen egy betonszarkofághoz hasonló szerkezettel borítottak be, hogy megőrizzék a fák állagát. A tervek szerint a bükkábrányi leleteket is preparálják. Veres János szerint egy-egy fatörzs stabilizálása mintegy kétmillió forintba kerül és körülbelül 12 millió forint az a három-négy évig tartó eljárás, ami az állagukat is megőrizné az utókornak. A méretek miatt kizárólag egy csarnok lenne alkalmas bemutatóhely. A régészek azt szeretnék, ha ezt az leletanyagot egyben tartanák. Már ha lesz, mit.

A mocsárciprusok állva haltak meg
A mocsárciprusok állva haltak meg
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.