Agyunkban az idegsejtek százmillióinak bonyolult kapcsolatrendszere határozza meg, hogy életutunk során képesek leszünk-e gondolkodni, emlékezni, mozogni vagy érzelmeinket kifejezni. A központi idegrendszer fejlődése során az egyes idegsejtek közötti kapcsolatok szerkezeti alapjai azonban egy meglehetősen rövid időszak alatt alakulnak ki. Egy idegsejt fejlődését, életben maradását és különféle agyi folyamatokban betöltött szerepét alapvetően az határozza meg, hogy képes-e felismerni megfelelő jövőbeni kommunikációs partnereit, és tud-e tartós, élettanilag megfelelő kapcsolatot teremteni velük. Az idegi kapcsolatok fejlődéséért kémiai szignálmolekulák időben és térben pontosan meghatározott jelenléte a felelős. Ezek a jelzőmolekulák mintegy utasítják az egyes idegsejteket, hogy melyik célsejtekkel lépjenek kapcsolatba, és melyeket kerüljenek el.

Harkány Tibor professzor és munkatársai felismerték, hogy a kender pszichoaktív hatóanyagához hasonló, de a szervezetünkben termelődő hatóanyagok, az endogén kannabinoidok fontos szerepet töltenek be az embrionális agy fejlődésében azáltal, hogy az idegsejtek közötti kapcsolatok kialakulását közvetlenül szabályozzák. Az, hogy ezek a molekulák közvetlenül hatnak az idegi kapcsolatrendszerek kialakulására a fejlődő agyban, klinikailag is nagy jelentőségűek, mert megmagyarázzák azokat a kulcsfontosságú sejtszintű folyamatokat, amelyek az anyai marihuánafogyasztás következtében kialakuló maradandó magzati agykárosodás hátterében állhatnak. (A terhesség alatti marihuánafogyasztás jelentősen növeli a maradandó tanulási és koncentrációs zavarok valószínűségét az utódokban.)

"Az agyfejlődés újabb alapvető folyamatát leíró eredményeink új utat nyithatnak azoknak a molekuláris elváltozásoknak a vizsgálatában, amelyek meghatározzák a magzati agy marihuána okozta károsodását, és lehetőséget adhatnak ezen elváltozások hosszú távú, hatékony terápiájára" - írja Harkány Tibor professzor az MTA.hu honlapon.(Ö. Z.)

Az anya marihuánafogyasztása a magzatot is veszélyezteti