Földrajzilag Nyugat
Az igazság azonban az, hogy az első félidőben csupán két valódi labdarúgót lehetett felfedezni a nyugat-magyarországi pályán: Détári Lajost, az eltiltása miatt a lelátón sétáló soproni szakvezetőt, valamint Ebedli Zoltánt, a kispadon a "főnököt" helyettesítő másodedzőt. A teljes sivárságból egyenesen kirítt az ugyancsak "jó nevű" Pintér megmozdulása: a házigazdák középpályása egészségeset rúgott a labdába, sőt veszedelmesen lőtt kapura a második negyedóra végén, ám a felső léc megmentette a vendégeket. Ne kérdezzék, mi történt a szünetig ezen kívül, mert csak hosszú, néma csönd lehetne a válasz...
A nívó a második félidőben sem változott; jellemző, hogy Genito úgy "passzolt" az oldalvonalon túlra, mintha valaki megsérült volna (efféle "kunsztot" az első szakaszban Csontos is bemutatott). Ám a 67. perc valóságos csodát hozott: gól esett. Ivancsics beívelése után Varga kapus a vonalon ragadt - talán Birtalanra, talán a sült galambra várt -, minek következtében a cserejátékos Benjamin három méterről a hálóba segítette a labdát (0-1). A helyi közönség utóbb Kassai játékvezetőn verte el a port (zúgott a "hülye vagy, hülye vagy!"), de a szurkoló már csak ilyen: szigorúbb a mérkőzés bírájával, mint az úgynevezett labdarúgókkal.
Ezzel együtt nyilvánvaló: e kilátástalan másfél órának korántsem Kassai volt a leggyöngébb embere...
SOPRON-HONVÉD 0-1 (0-0)
Sopron, 3500 néző. Jv.: Kassai.
Sopron: Varga - Farkas, Sifter, Dlusztus, Ködöböcz - Csontos (Birtalan, 46.), Fehér, Pintér, Gyömbér (Hullám, 72.), Dancs (Freud, 29.) - Sira.
Honvéd: Tóth - Schindler, Pomper (Benjamin, 59.), Szmiljanics, Vincze - Dobos (Palásthy, 46.), Genito, Bárányos, Ivancsics - Hercegfalvi, Abraham (Koós, 46.).
Gól: Benjamin (67.).