Az idei felvételi jelentősen átszabta az állami támogatások elosztásának eddigi arányait. A vesztesek főképp a vidéki főiskolák. Ebben az évben ugyanis nem döntötték el előre központilag, hogy az egyes intézmények hány hallgatót vehetnek föl államilag támogatott, és hányat költségtérítéses képzésre. Csak azt határozták meg, hogy egy-egy intézmény összesen hány tanulót fogadhat. E férőhelyeket aszerint töltötték föl államilag támogatott, illetve költségtérítéses hallgatókkal, hogy milyen arányban jelentkeztek oda jó teljesítményű fiatalok. Minél több magas pontszámú diák felvételizett egy adott képzésre, annál több lett ott az államilag támogatott hallgató.

A jó teljesítményű diákok pedig a rangos tudományegyetemeket, illetve a fővárosi főiskolákat részesítették előnyben. Az új rendszer legnagyobb nyertese az ELTE, amely még - az országosan csökkentett keretszámú - bölcsész-, illetve jogászképzésein is növelte támogatott hallgatóinak arányát. A bölcsészkarra a tavalyi 1426 támogatott hallgató után az idén 1494-et vettek föl, a jogi karra 353 helyett 456-ot. Sok támogatott gólyát tudhat magáénak a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Gazdasági Főiskola, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is.

Több intézmény bizonyos területeken nyertesként, más képzésekben vesztesként került ki a felvételi versenyből, s ennek is bizonyára van a népszerűségen, keresettségen kívül más oka is, például az, amiről hivatalosan kevéssé beszélnek - a különböző képzési színvonal. A szegedi bölcsészkar például sok támogatott hallgatót veszített, az egyetem természettudományi, illetve gazdálkodási karára viszont a tavalyinál több jelentkezőt vehettek föl. A Miskolci Egyetem az idén a műszaki szakokra a tavalyinál több, összességében némileg kevesebb államilag támogatott hallgatót tudott fölvenni.

- Ez érezteti majd hatását az intézmény költségvetésében is - mondta Szűcs István rektorhelyettes. Erre készültek is, ezért nagyobb figyelmet fordítottak a kutatás-fejlesztésre és az innovációra: az e célokra kapott forrásokból próbálják meg pótolni az oktatás területén kiesett támogatást. Egyértelműen vesztesnek mondható viszont a bajai Eötvös József Főiskola, amely a műszaki képzésein a tavalyi 213 fő helyett csak 71, pedagógusképzésben 254 helyett csak 105 hallgatót fogadhat állami támogatással. Úgy 30-35 százalékkal kevesebb hallgatót tudott fölvenni a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola is.

Az államilag finanszírozott helyekre 576, a költségtérítéses szakokra 455 hallgató jutott be, holott a főiskola vezetése 850, illetve 700 hallgató felvételével számolt. - Az államilag támogatott helyek csökkenése, ezzel együtt a felvételi pontszámok növekedése leginkább a főiskola bölcsész szakait érinti - mutatott rá Molnár Katalin, a bölcsészkar dékánja. A tavalyi 230 elsőéves helyett most csak 89-en kezdhetik meg itt tanulmányaikat. Ez 61 százalékos csökkenést jelent, ami megjósolhatatlan mértékű forráskiesést von maga után.

A Nyíregyházi Főiskolára az idén 40 százalékkal kevesebb, összesen 1287 államilag támogatott hallgatót tudtak fölvenni - tájékoztatott Hadházy Tibor, az intézmény felvételi felelőse. A gyöngyösi Károly Róbert Főiskola gazdálkodási szakára 1069 hallgatót vettek fel, közülük 419-et államilag támogatott képzésre. Az agrárszakokon 188 első évfolyamos lesz, közülük 76-an költségtérítéses képzésre járnak majd. Magda Sándor, a főiskola rektora, MSZP-s parlamenti képviselő azt mondta: háromszorosára nőtt a költségtérítéses képzésben részt vevők aránya. Szerinte a jelentkezők nagy száma azt mutatja, hogy a tovább tanulni szándékozók bíznak a képzésben, akkor is, ha fizetni kell érte.

A soproni Nyugat-magyarországi Egyetemre 200 hallgatót vesznek fel, közülük 151-en állami támogatással tanulhatnak. A gazdasági-informatikai szak első évfolyama csupán 17 hallgatóval kezdi meg munkáját, a műszaki szakoktatói és a műszaki mérnök-tanár szak ősszel - érdeklődés hiányában - nem is indul. Szűcs Anita, az egyetem tanulmányi koordinátora rámutatott: a szakminisztérium értékelése szerint ugyanakkor az intézmény faipari kara a vidéki egyetemek mezőnyében kiváló teljesítményt nyújtott.

Az egri Eszterházy Károly Főiskolára az idén 1251 államilag támogatott hallgatót vettek föl: mintegy ötszázzal kevesebbet, mint tavaly - mondta Kalóné Szűcs Erzsébet, a főiskola Tanulmányi és Információs Központjának vezetője. Hozzátette: hátrányosan érintette a vidéki felsőoktatási intézményeket, hogy a jelentkezők egy eljárási díj ellenében három intézményt is megjelölhettek. Ennek az lett a vidéki főiskolákra nézve súlyos következménye, hogy a fővárosi egyetemek államilag támogatott helyeire többen jutottak be. Szerinte ez ellehetetleníti a kisebb vidéki intézményeket.

Hiller István oktatási miniszter szerint viszont nem lehet főváros-vidék ellentétről beszélni, hiszen a vidéki egyetemek is sok támogatott hallgatót nyertek. Megjegyezte: a jelentkezők 47 százaléka fővárosi, 53 százaléka vidéki intézményt jelölt meg első helyen, és hasonló arányokat (44, 56 százalék) mutat a felvettek statisztikája is.

- Most először a jelentkezők szándéka és teljesítménye döntötte el, hová kerül több államilag támogatott hallgató - mutatott rá a miniszter, aki elismerte: néhány vidéki főiskola valóban lényegesen kevesebb hallgatót tudott fölvenni.

- Így döntöttek a diákok - fogalmazott Hiller István, aki szerint a fiatalok tudatosan, a színvonal alapján választottak maguknak intézményt.

Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője szerint az új felvételi rendszer vesztesei elsősorban a vidéki főiskolák közül kerülnek ki. Ezen intézményekben komoly PPP-beruházásokat valósítottak, illetve valósítanak meg, milliárdos adósságokba hajszolva őket - mutatott rá. A PPP-konstrukció lényege, hogy az állami tulajdonú területen magánbefektető építi vagy újítja föl, majd működteti egy ideig az adott létesítményt. Az egyetem vagy a főiskola ennek fejében húsz évig szolgáltatási díjat fizet a befektetőnek - aminek felét az oktatási tárca, vagyis az állam átvállalja. Húsz év után az ingatlan nem automatikusan kerül a felsőoktatási intézmények tulajdonába: az egyetemek és a főiskolák megvehetik a létesítményt vagy meghosszabbíthatják az üzemeltetési szerződést. Vagyis, végső soron, ha egy főiskola ellehetetlenül, az állam fizetheti meg a PPP-konstrukció költségeit.

Szorult helyzetben