Szomorú volnék, s bizonytalan?
Sz. E. július 20-i írásának cinizmusa, gunyora azt sugallja, hogy írója valamilyen más rendezvénnyel keveri a Művészetek Völgyét. Nincs jogom tanácsot adni a nagy hatalmú írott média képviselőjének, köszönöm is az odafigyelést, de nem hiszem, hogy az újságírónak a vélt, vagy valós kedélyállapotommal kellene foglalkoznia - így, a fesztivál előtt egy héttel.
Érthetetlen dolgokról sem kellene írnia hosszasan: például "felpaprikázva kért jussról" (!?), valamilyen zavaros "Zalába tessékelésről" (?!), "műbőr aktatáskát lobogtató, gyöngyöző homlokú követről" (!?). Szó esik valamilyen "dzsemboriról" (cserkésztalálkozóra nem emlékszem) és "pusztító ajánlatok tárházáról", Zrínyi-szerű "kirohanásról". Mi ez az egész?
A "jól bevált előjáték" (?!) mint experimentális pénzszerzési technika különös performance-át oktrojálja rám a cikkíró, akinek szívből kívánom ezt az évenkénti "előadást".
De most már nézzük, miről is van, illetve nincs szó a "Hullámvölgy" címet viselő cikkben? (További címjavaslataim: Hull a völgy, Völgyhulladás stb. ha-ha-ha.)
Szotyiról és vattacukorról - vélhetőleg - mint a fesztivál legjellemzőbb kulturális csemegéjéről is említést tesz Sz. E. A probléma csak az, hogy ezeket nem is árulják a fesztivál helyszínein! (Lángos, kürtőskalács van, mert finom és olcsó - évekig az volt a baj, hogy a kocsmában tíz perc alatt elfogyott a zsíros kenyér. Vannak viszont kulturált és évről évre továbbfejlesztett szállás- és sátorhelyek. Szépen rendben tartott portákon ideiglenes étkezdék, ivoldák.) Egyébként - pénz hiányában abszolút "no budget" reklámszpot és marketing mellett - ezekből és a 240 ezer látogató fogyasztásából, utazásából is adódik, hogy az állami résztámogatás több mint kétszerese folyik vissza az államháztartás különböző bugyraiba.
Ahhoz, hogy miként szedjük, kalapozzuk, könyörögjük össze a pénzt évről évre - sok köze Sz. E.-nek nincs, mint adófizető viszont megnyugodhat, hisz pénzének felhasználását nálunk ezerszeresen ellenőrzi az állam. Az elmúlt 19 évben semmi kifogásolnivalót nem talált, ellentétben más állami pénzt (is) használóknál.
És mindez történik a városoktól távoli hat + egy, forráshiányos település közreműködésével, egy nonprofit, közszolgálati fesztivál keretén belül. A jövőbeni esélyegyenlőség és a felzárkóztatás reményében.
Nem esett viszont szó - többek között - arról, hogy a kistelepülések összefogását elősegítő európai LEADER-program 700 résztvevője és 200 kézművese mutatkozhat be az idén Kapolcson. Dörögdön 16 határon túli magyar amatőr és profi színház bemutatkozására kerül sor, és fellép a Völgyben a sérült vagy fogyatékkal élő gyerekekből, fiatalokból álló Parafónia zenekar és a Baltazár Színház is. A Szent László Gimnázium 120 médiaszakos fiatalját foglalkoztató Völgy TV jól megfér azzal a - közel száz, épített - Völgyörökség védelmével, amelyek egy része mellett, a Kolibri és a Bárka színház közel 300 programját nyújtja gyerekeknek, ifjú felnőtteknek és családoknak. 194 képző- és iparművész, a szigorú minőségi követelményeknek megfelelő kézművesek vásárai, Parti Nagy, Spiró, Szőcs Géza, Kukorelly, az Amadinda, a Muzsikás, Lajkó és Hobo... a világzenei, a dzsessz- és a historikus zenei fesztiválok (a fesztiválban) és a 4,6 hl összegyűjtött Völgyvér (országos rekord!) - ez egy "katlanparti"? Csak így - katlanparti?
De kedves Sz. E.!
Miért is kell magyarázkodnunk? Kinek és miért is kell magyarázni, hogy a "múlt század" végétől mennyire emelkedtek meg a dologi kiadások és mekkora az infláció?
Persze - az ígért és remélt állami és szponzorpénzek hiánya miatti elmaradó programok és a kieső helyszínek miatt - "csak" a 19 esztendő alatt megtartott (és lehet, hogy idejemúlt) Völgy-szavahihetőség és Völgy-megbízhatóság kerül veszélybe, de az nagyon... Ez nekünk, a szervezőknek és a falvaknak sokat jelent...
Ja, meg egy kicsit a fesztiválunk jövője is múlhat ezen... De ez NEM fenyegetés! Isten ments!
A szerző fesztiváligazgató
Éppen Márta István - akkor, mint a fesztiválszövetség elnöke - nyilatkozta nemrégiben a Népszabadságnak, hogy az idén körülbelül háromszáz magyarországi fesztivál kénytelen 1,4 milliárd állami forinton osztozni. Így mondhatni önmaga adja meg önmagának a választ: a Művészetek Völgyére annyi jut - amennyi. Cikkünkben mindössze arra kívántuk felhívni a figyelmet, hogy a rendezvénysorozat, amelynek kulturális jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni, minden évben igyekszik kihasználni a sajtó nyilvánosságát, hogy a hiányzó összeget kisajtolja az állami döntéshozókból. Most is ez történik. És mint a keddi hírekből kiderült, nem is eredménytelenül. A miniszteri különkeret máris megnyílt.
Sz. E. (Szablyár Eszter)
