Legkevesebb 80 millió forint kára keletkezett a Pilisi Parkerdő Zrt.-nek a vasárnapi XV. kerületi Erdőkerülő út menti erdőtűzben - közölte Lomniczi Gergely, a tűz által elpusztult 12 hektárnyi területet birtokló társaság szóvivője. A tűz úgy 60 hektáros területet pusztított el, a fővárosi tűzoltók 28 fecskendővel és 110 tűzoltóval a legmagasabb, ötös kiemelt fokozattal vonultak ki, és az oltásához segítséget kaptak a szentendrei és váci hivatásos tűzoltóktól és három önkéntes tűzoltóságtól is.

A tűzben egy 50 éves fenyőerdő semmisült meg, a faanyag jelentős része, mintegy 2000 köbméter használhatatlanná égett. A Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője közölte: legalább 10 hektár erdőt újra kell telepíteni.

Mint arról már beszámoltunk, a hét végén az ország számos területén pusztított erdőtűz, méghozzá annyira komolyak, hogy gyakorlatilag valamennyi szolgálatban lévő tűzoltónak a lángokat kellett oltania.

Tegnap aztán minden "kezdődött elölről", mintegy kétszáz helyre riasztották a tűzoltókat délutánig. Inárcs mellett a vasárnapi tűz után hétfőn ismét lángra kapott az erdő. A füst miatt az M5-ös forgalmát is korlátozni kellett.

Magyarország erdeinek 60 százaléka állami, 40 pedig magánkézben van. Egyik kategóriában sem jellemző, hogy az erdőkre biztosítást kötnének, így a keletkezett kárt a gazdálkodónak általában nem téríti meg senki - mondta el lapunknak Szepesi András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) erdészeti osztályvezetője.

Márpedig az elpusztult erdőterületeket az erdőtörvény szerint ugyanúgy két éven belül köteles újra erdősíteni a gazdálkodó, mint ha a faállományt rendes gazdálkodás keretében, az üzemterv alapján termelték volna ki. Ennek végrehajtását a szakhatóság ellenőrzi.

Az újraerdősítés módja nagyban függ a keletkezett kár mértékétől, az elpusztult erdő korától, a termőhelyi adottságoktól - hangsúlyozta az osztályvezető. - Ha például egy öregebb erdőben csak avartűz pusztított, akkor lehet, hogy néhány erősebben megégett fa kivágásával orvosolható a probléma. Ha súlyos a kár, akkor mesterséges felújítást (a terület megtisztítása, talajelőkészítés, magvetés vagy csemeteültetés) ír elő a hatóság, mégpedig a termőhelynek leginkább megfelelő fafajjal. Szakszerű ápolás mellett a gyorsan növő fafajok (például akác, nyár) esetében az erdősítés hat év múlva befejezettnek tekinthető, lassan növő őshonos fafajaink esetében (tölgy, bükk) ehhez általában nyolc évre van szükség. Ha fiatal erdő égett le, de a fák töve sértetlen maradt, a jól sarjadó fafajoknál az újrasarjaztatást is engedélyezi a hatóság, mivel azonban a sarjerdő értéktelenebb a mageredetűnél, inkább a magról vagy csemetével történő felújítást szorgalmazzák - mondta az osztályvezető.

- Az újraerdősítés finanszírozására korábban az erdőfelújítási alapból volt lehetőség. Az erdészeti támogatás rendszere azonban épp átalakulóban van, fokozatosan hozzáigazítják az EU agrárpolitikájához. Ezért az erdőfelújítási alapból idén már csak a magánerdő-tulajdonosok kaphatnak támogatást. Jövőre az uniós támogatási formák között szerepel majd egy kárenyhítési alap, hogy ennek keretében pontosan mit és milyen mértékben finanszíroz az unió, arról még folynak a tárgyalások - mondta Szepesi András.

Ég az erdő a Pest megyei Inárcs közelében, a füst miatt az M5-ös egy szakaszát is le kellett zárni