- A tejelő szarvasmarhák az emberéhez hasonló hőgazdálkodású állatok, náluk a nagy meleg velejárója lehet, hogy a normálisnál jóval kevesebb tejet adnak. Az istállókat azonban a külső levegőnél 10-12 fokkal alacsonyabb hőmérsékletűre is le lehet hűteni, árnyékoló álmennyezettel, természetes és mesterséges szellőztetéssel vagy a drágább vízfüggönyös módszerrel - mondja Kiss Ferenc, az 1200 szarvasmarhát tartó Dél-borsodi Agrár Kft. elnök-vezérigazgatója. S fontos a rovarok, legyek, bögölyök távol tartása is. Ha ez sikerül, akkor a meleg napokon az állatok tejtermelése csak minimálisan, ha nem, akkor 15-30 százalékkal is visszaeshet.

A legnagyobb bajban - a vízi-szárnyasok kivételével - a baromfifélék vannak. Mint Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke közölte, a forróság miatt a legtöbb baromfitartó szeretné állományát ritkítani, ezért a feldolgozókat ostromolják, hogy mielőbb szállíthassák a madarakat. A baromfi ugyanis verejtékmirigyek hiányában a meleg ellen csak lihegéssel tud védekezni. Az általában 42 fokos testhőmérsékletű csirkék és pulykák vannak ilyenkor a legnagyobb veszélynek kitéve: ha nem sikerül az ólakat szellőssé tenni vagy 28-30 fokra hűteni, akkor tömeges az elhullás.

Nem jobb a helyzet a halastavakban sem. Az 1460 hektáros tórendszeren gazdálkodó Balatoni Halászati Zrt.-nél - a gazdaság fennállása óta első alkalommal - válságtervet kell készíteni, hogy megakadályozzák az esetleges halpusztulást. Varga László termelési igazgató elmondta: a halastavak természetes vízutánpótlása megszűnt, az aszályos idő és a kánikula miatt a víz 20-30 százaléka eltűnt. A tavak átlagos hőmérséklete 28-33 fokos, miközben a pontyok a 18-22 fokot kedvelik leginkább. Megindult az algásodás, s éjszaka az alga feléli az oxigént. Az oxigénért kapkodó, fuldokló halak pipálnak vagy a partra próbálnak menekülni. Egyelőre a tavak szelőztetésével próbálják az oldott oxigén mennyiségét növelni. Kiszivattyúzzák a vizet, és a levegőn keresztül juttatják vissza a tóba. A tömeges halpusztulást pedig kényszerhalászattal, az állatok nagyobb tavakba való átköltöztetésével, a különböző tavak vizének egyesítésével próbálják megelőzni.

A haszonállatok közül a délvidéki származású juhok bírják legjobban a meleget: korán reggel legelnek, s a forró órákban kérődznek - tudtuk meg Kovács Ágostontól, aki Kiskunfélegyháza határában egy négyszázas nyájat kísér. A juh jól erezett fülével hűti szervezetét, de gyapja nemcsak melegíti, hűti is. Ezzel együtt a juhászok nem hajtják a lehetőség szerint hűvösben meghúzódó állatokat. Baj a sertésekkel sincs, ha szelőztetik az amúgy hűvös ólat. A Vágóállat és Hústerméktanácsnál eddig nem jeleztek állatelhullást a meleg miatt - mondta Menczel Lászlóné, a szervezet titkára. Nyáron egyedül az állatszállítás jelent gondot: ezt általánosságban is igyekeznek úgy szervezni, hogy az állatok a nagy meleg előtt megérkezzenek a vágóhídra.

A madarakra eltérően hat a meleg: a délszaki madaraknak meg sem kottyan, míg a mérsékelt égövi madarak pihegnek. Nem ritka ilyenkor a megzavarodott, céltalanul repülő veréb, galamb. A vadmadarak többsége rutinosan meghúzódik a kertek, erdők árnyékában. A meleghez szokott vándoroknak pedig meg sem kottyan a hőség. A kertek madáritatói ilyenkor látogatott találkahelyek lesznek, de a második, harmadik emelet magasságáig mindenhol inni próbálnak a darazsak is.

Hőgutát kaphatnak a kutyák, macskák is

Házi kedvenceink eltérő módon reagálnak az igazán nagy melegre: míg a hüllők ilyenkor élnek igazán, a kutyák, macskák megijednek, nem értik például, mitől forró az aszfalt, s van, hogy nyálzanak, hánynak, sőt el is ájulhatnak. Ilyenkor a bőséges ivóvíz, a bunda hűtése segíthet, és inkább a hajnali, éjszakai órákban kell őket az utcára vinni.

A gondot az okozza, hogy a macska és a kutya csak nagyon kis mértékben képes verejtékezni, vagyis elvezetni a felesleges hőt a testéből. A hosszú szőrű, sötét színű ebek így már 30 Celsius-fok fölötti külső hőmérséklet esetén is hőgutát kaphatnak. Ilyenkor az állatok belső hőmérséklete, ami normális esetben 38-39 fok, meghaladhatja a 41 fokot is. Ha nem érkezik időben a hűtés, tüdőödéma léphet fel, károsodhat a szívizomzat, a központi idegrendszer. A macskák normális testhőmérséklete 37,7-39,2 fok, ám ha a szélsőséges melegben nem jutnak vízhez, képtelenek árnyékba húzódni, testük 40-41 fokosra is melegedhet - az enyhe hőguta jelei esetükben az élénkpiros fogíny, a ragadós nyál, a szédelgés, a zihálás és esetleg az orrvérzés. Ilyenkor azonnal vízhez kell juttatni a cicát, és meg kell próbálni lehűteni. Az állatka azonnal jobban lesz, amint a környezete hőmérséklete alacsonyabbra süllyed, mint az övé - ám nem ajánlott hideg vízzel nyakon önteni őket, sok házi kedvenc épp így kap tüdőgyulladást.

Tehenek a Dél-borsodi Agrár Kft. gerjeni istállójában