Brüsszel a korai előrejelzés, a megfigyelő rendszer és a válságkezelés fontosságára hívja fel a tagállamok figyelmét. - A legtöbb uniós tagállam életbe léptetett már valamiféle cselekvési tervet, riasztási rendszert – tudtuk meg Nina Papadulakitól, az Európai Bizottság egészségügyi sajtótitkárától.

Európát a 2003 nyári hohullám rázta fel – ez csak Franciaországban mintegy 15 ezer, Olaszországban pedig 20 ezer halálesethez vezetett közvetve. Az esetek döntő többségében idős, 75 éven felüli emberek szervezete mondta fel a szolgálatot.

Sokan egyedül éltek, nem volt senki, aki gondoskodjon róluk, s amikor a politikai felelősség kérdése felmerült, Jacques Chirac ezt azzal hárította el: a nemzedékek közötti társadalmi szolidaritás mondott csődöt. Az államfő Párizs főpolgármesterével együtt részt vett egy olyan csoportos temetésen is, amelynek során 57, a 40 fokos augusztusi hőhullámban elhunyt hajléktalannak, illetve rokonok nélküli idős embernek adták meg a végtisztességet.

Azóta négyfokozatú készültségi tervet dolgoztak ki, és léptettek életbe Franciaországban, ennek első fokozata a három nyári hónapban automatikusan érvényes.

A terv lényegében a párizsi hatóságok, a helyi prefektúrák, az egészségügyi intézmények és a rendfenntartók együttműködését fűzi szorosabbra a helyzet függvényében. Bevezették a szolidaritás napját (pünkösd hétfővel esik egybe), 0,3 százalékos munkaadói járulékot kezdtek vonni a bérek után a megelőző intézkedésekre, a munkaügyi minisztérium pedig előírta a pontos tennivalókat a munkáltatóknak a hőhullám idejére.

Brüsszeli tudósítónktól