A feledésbe merült határozat szerint a korábban benyújtott kezdeményezések védettsége „egyértelműen csak a hitelesített aláírásgyűjtő ívekre (...) vonatkozik”. Az AB azt is kimondta, hogy „az aláírásgyűjtő ív hitelesítése akkor tekinthető befejezettnek, ha az Országos Választási Iroda vezetője (...) hitelesítési záradékkal látja el az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát”.

Vagyis: amíg erre az aktusra nem került sor, az OVB-nek nincs lehetősége egy kérdést pusztán azért visszautasítani, mert korábban „ugyanazon tartalmú” más kezdeményezés is érkezett. Ebből egyébként az következik, hogy a testület hibásan járt el, amikor néhány hónapja két azonos kérdés között a benyújtás sorrendje alapján döntött.

Kétségtelen, hogy ez bizonyos esetekben zavart okozhat, hiszen ugyanolyan kérdésekben indokolatlan lenne több referendumot tartani. A népszavazási törvény, illetve az AB jogértelmezése alapján viszont könnyen előfordulhatna ilyen helyzet, amit valószínűleg törvénymódosítással lehetne csak elkerülni. Ám amíg a hatályos szabályok érvényben vannak, tudomásul kell venni, hogy az egymással versengő kérdésekben nem lehet pusztán a célfotó alapján határozni, tehát az ellenzék elsőbbségre vonatkozó érvei nem tűnnek megalapozottnak.

Ennek ellenére bizonyos, hogy ha az OVB átengedi Kálmán kérdéseit, azzal heves támadásoknak teszi ki magát, és az ügy végére megint az alkotmánybírák tehetnek majd pontot. Most egyébként nem is egészen ugyanolyan kérdésekről van szó, mert a Fidesz és a KDNP, illetve a magánszemély kezdeményezései csak tárgyukat tekintve hasonlók, tartalmuk más.

Az ellenzék tiltaná a gyógyszerek patikán kívüli forgalmazását, Kálmán ezzel szemben azt kérdezné, hogy a szavazók egyetértenek-e a gyógyszerárusítás feltételeinek liberalizálásával. Hasonló a helyzet a két másik kérdésnél is: az egészségügyi intézmények privatizációjának tilalma áll szemben az önkormányzatok egészségügyi feladatokkal kapcsolatos döntési szabadságának kiterjesztésével, a családi gazdálkodók földtulajdonra vonatkozó elővásárlási joga pedig a termőföldet ténylegesen megművelők elővásárlási jogával.

Ez utóbbi ügyben van még egy kérdés, ám erről csak később határoznak. Úgy tudjuk, az OVB ülésén a fideszes delegálthoz kötött kiszivárogtatási botrány sem lesz napirenden. Bordás Vilmost azért támadják, mert Kálmán László beadványát kikérte a választási irodától, és a dokumentumot eljuttatta a Fideszhez, majd a kezdeményező személyi adatai a Hír TV birtokába jutottak.

Bizonyítékokkal senki nem rendelkezik, ám MSZP-s politikusok szerint egyértelmű, hogy a párttól kerülhettek ki az adatok. Ezt a Fidesz szóvivője tagadta, és – Bordás nevében is – jogi lépéseket helyezett kilátásba. Ezzel kapcsolatban szerettük volna megkérdezni a fideszes delegált véleményét, ám mobiltelefonját egy munkatársa vette fel, aki közölte: Bordás szabadságon van, és tudomása szerint a mai ülésen sem vesz részt.

A választási bizottság információnk szerint tartózkodik attól, hogy egy tagját minősítse, ugyanakkor a személyes adatokkal visszaélés miatt indult nyomozás miatt sem kívánnak állást foglalni. Azt viszont – a konkrét ügytől elvonatkoztatva – többen elmondták, hogy bár pártok javaslatára kerültek a testületbe, ott nem pártpolitikai érdekeket képviselnek, hanem kizárólag a törvényességre ügyelve járnak el.

Ha ez így van, még inkább aggályos, hogy a fideszes delegált egy beadványozó titkosan kezelendő személyes adatait is tartalmazó dokumentumot juttatott el a pártjához. Az ő felelőssége valószínűleg független attól, hogy az adatokat ki szivárogtatta ki a sajtónak.

Az OVB MSZP-s delegáltja, Szoboszlai György, és a fideszes küldött, Bordás Vilmos