Dr. Tarrasch halhatatlan lépése
A német doktor kiváló gyakorlati sakkozó is volt. 1889 és 1994 között sorban diadalmaskodott Breslauban, Manchesterben, Drezdában és Lipcsében. A versenygyőzelmei során az első hivatalos világbajnok, Wilhelm Steinitz ellen egy döntetlen mellett, vereség nélkül, háromszor is nyerni tudott! Élete nagy esélyét szalasztotta el, amikor 1891-ben visszautasította Steinitz párosmeccsre szóló meghívását. De Tarrasch sosem volt igazi profi, orvosi hivatása pedig előbb Nürnberghez, később Münchenhez kötötte. Na persze lehet, hogy ötgyermekes családapaként nehezen szánta el magát a hosszú hajóútra, hiszen a párviadalt Havannában rendezték volna.
A matematikus és filozófus Emmanuel Lasker már 1894-ben letaszította Steinitzet a sakkvilág trónjáról, mégis csak 1908-ban tette lehetővé Tarrasch számára, hogy megküzdhessen vele. Ekkor azonban már Tarrasch legjobb évei tovaszálltak, Lasker könnyedén győzött.
Így aztán Tarrasch sosem lett világbajnok, de élete végéig még sok sikert ért el. Például 1916-ban Jacques Miesest a berlini párosmeccsükön ronggyá verte. Ami nem csoda, ha a különösen értékes díjra gondolunk, ami pontosan fél font, azaz majdnem 23 deka vaj volt!
„A sakkozásban, mint a szerelemben és a zenében, megvan az erő, amely képes az embereket boldoggá tenni” – vallotta Tarrasch. Ez az erő sugárzik kiváló játszmájából és annak halhatatlan utolsó lépéséből. A partit 1914-ben váltotta Nápolyban, 4 tanácskozó olasz művészember ellen.
BIRD MEGNYITÁS
Tarrasch–Tanácskozók
1. f4 Ritka kezdés, de egyáltalán nem marhaság! Világos a Holland védelmet akarja másolni (1. d4 f5), természetesen fordított színekkel és egy tempó előnnyel.
1. – d5 A másik lehetőség 1. – e5!?, amire 2. e4 a Királycselbe vezetne, de lehetséges 2. fxe5 d6! 3. exd6 Fxd6 4. Hf3 g5 5. g3!? g4 6. Hh4 He7 7. d4 Hg6 8. Hxg6 hxg6 9. Vd3 Hc6 10. c3 Ff5 11. e4 Ve7 12. Fg2 0-0-0 13.
0-0 Fe6 is, ahol sötétnek taktikailag gazdag játéka van az áldozott gyalogjáért, például fenyegethet 14. – Bxh2 15. Kxh2 Vh4† 16. Kg1 Fxg3, illetve 14. – f5, majd 15. – Vh7 is.
2. Hf3 c5 3. e3 Hc6 4. Fb5!? Kiválóan passzol a hamarosan bekövetkező b3, Fb2 felálláshoz.
4. – Fd7 Erőteljesebbnek tűnhet 4. – Fg4!?, bár 5. c4!? Hf6 6. 0-0 után kellemetlenül fenyeget 7. Va4.
5. 0-0 Sajnos a Wallhof–Löschner játszmában (Hattingen, 2006) 5. b3 a6 6. Fxc6 Fxc6 7. He5 Vc7 8. 0-0 e6 9. Fb2 Hf6 10. d3 Fe7 11. Hd2 0-0 12. Bf3 Hd7 13. Bh3 g6? után nem került sor a csodálatos 14. Hxd7! Fxd7 15. Vh5!! kombinációra!
5. – e6 6. b3 Vc7 7. Fb2 f6 Zárja a nagyátlót, de adós marad a fejlődésben. Kockázatosabb, de egészségesebb folytatás volt 7. – Hf6 8. Ve1 Fe7 9. Vg3 0-0.
8. c4!? Hce7? Logikusabb 8. – a6!? 9. Fa4! Fd6 10. d4 Hge7.
9. Hc3 Hh6 10. Bc1! Fxb5 11. Hxb5 Vd7 12. Ve2 Tarrasch védi a b5 lovát azért, hogy a c4-gyalogja üthessen d5-re.
12. – Hc6 13. cxd5 exd5 14. e4! 0-0-0 14. – dxe4 15. Vxe4† Fe7-re 16. Bxc5 elvinne egy sötét gyalogot.
15. e5 a6? 16. Hc3 Máris fenyeget 17. Ha4!
16. – b5 17. a4! b4 18. Hd1! Higgadt önmérséklet! 18. Vxa6† Vb7 19. Vxb7† Kxb7 20. Hb5 d4-gyel sötét még tartaná magát.
18. – Kb7 19. exf6 gxf6 20. Fxf6 Be8 21. He3! Bg8 22. Vd3! Hg4 Ha 22. – d4 következne, akkor 23. Hc4 Vf5 24. Vxf5 Hxf5 25. Bfe1 gyalogelőnyhöz és nyert álláshoz vezet.
25. – Hxe5 26. Fxe5 Bc8 27. Vf3! A befejező szakaszban Tarrasch a leghatékonyabb összjátékot teremti meg figurái között, ami szinte automatikusan roppantja össze sötét védelmét.
27. – Kb6 28. d3! Fh6 29. Bfc2 d4 30. a5†! Kb5
31. Fc7!! Feladványszerű motívum, ami kihasználja, hogy a sötét vezér és a c8 bástya is a c7-mezőn keresztül teljesíti a feladatát! Így, ha valamelyik üti a világos futót, akkor a másik figura útjába kerül: 31. – Bxc7 32. Vb7†!! Bxb7 33. Bxc5 matt, vagy 31. – Vxc7 32. Bxc5†!! Vxc5 33. Vb7† Kxa5 34. Ba1 matt láttán sötét azonnal kapitulált; 1:0!
A szerző nemzetközi nagymester
