A zsidó szervezet egy közleményben arra kéri XVI. Benedek pápát, hogy haladéktalanul nyilatkozzon erről a szövegről, amely véleményük szerint ellentétes a katolikus egyház jelenlegi, a II. vatikáni zsinat szerinti tanításaival.

A Wiesenthal Központ hangsúlyozza, hogy a latin nyelvű misézés rendjét szabályozó 1962-es misekönyvben szerepel egy nagypénteki könyörgés "a zsidók megtéréséért", hogy Isten "levehesse a fátylat szívükről", és hogy kiszabadíttathassanak "a sötétségből".

Később, 1970-ben jelentősen módosult az ima szövege. Az új változatban az szerepel, a könyörgés "a zsidó népért" szól, akik "az elsők voltak, akik megértették Isten szavát".

Egy szombati pápai rendelet engedélyezi az 1970-es reform előtti latin liturgia használatát ott, ahol azt kérik a hívek, és arra is kitér, hogy a zsidókról szóló ima az 1962 előtti változatban továbbra sem használható a nagyheti istentiszteleteken.

A tradicionalisták üdvözlik a latin nyelvű misézés visszatérését

A Marcel Lefebvre néhai érsek alapította tradicionalista közösség szombaton üdvözölte a latin nyelvű szentmise "jogaiba való visszahelyezését", de közölte, hogy "még maradtak nehézségek" a Vatikánhoz fűződő viszonyában. "XVI. Benedek pápa visszahelyezte jogaiba a tridenti rítusú szentmisét, világosan kinyilvánítva, hogy a Szent V. Pius által kihirdetett római misekönyv soha nem volt eltörölve. A Szent X. Pius Papi Közösség örömmel látja, hogy az egyház újra rátalál liturgikus hagyományára is" - írta az anyaszentegyháztól elszakadt közösség internetes közleményében, amelyet általános elöljárója, Bernard Fellay írt alá.

"Ezért a nagy lelki jótéteményért a Szent X. Pius Papi Közösség őszinte háláját fejezi ki a pápának" - olvasható a közleményben. "A motu propriót (rendeletet) kísérő levél nem titkolja ugyanakkor, hogy még maradtak nehézségek" - tette hozzá Fellay. "A Szent X. Pius Papi Közösség reményét fejezi ki, hogy a Szentszék új rendelkezései által teremtett kedvező légkör lehetővé teszi - a püspökeit még mindig sújtó kiközösítési dekrétum visszavonása után - a vitás hitbéli kérdések nyugodtabb felvetését" - fejeződik be a közlemény.

A társaságot 1969-ben Svájcban alapította Marcel Lefebvre néhai érsek, mert ellenezte a II. vatikáni zsinat liturgikus reformjait. Sok követője van Franciaországban, Spanyolországban, Belgiumban, az Egyesült Államokban és a latin-amerikai országokban. A Szentszék 1988-ban kiközösítette Lefebvre-t, csakúgy, mint az általa kinevezett püspököket.

A pápa megadta az engedélyt

XVI. Benedek pápa szombaton közzétett rendeletével ismét engedélyezte a latin nyelvű misézést mindazoknak a papoknak és híveknek, akik ezt kérik.

Az egyházfői dokumentum szerint ismét celebrálhatják a papok a 16. századi  "V. (Szent) Pius miséjét" annak legújabb, 1962-ben XXIII. János pápa által jóváhagyott változatában azon hívek előtt, akik ezt "spontán módon kérik". A tridenti miserend értelmében a fő imádságok latinul hangzanak el, a szentmise közben a pap hátat fordít a templomban lévő híveknek.

Ugyanakkor a parókiákban a II. vatikáni zsinat által jóváhagyott, 1970-ben, VI. Pál pápa uralkodása alatt bevezetett "köznyelvi liturgia" marad érvényben, de minden nap elhangozhat latin nyelvű mise is, akárcsak keresztelők, elsőáldozások, esküvők és temetések esetében.

A most kiadott Summorum Pontificarum című pápai dekrétum ("motu proprio") a római katolikus egyházon belüli tradicionalista irányzat régi követelésének tesz eleget. A katolikus egyházfő a valamennyi püspöknek eljuttatott levelében  azzal indokolta döntését, hogy "meg akar békélni a gyermekkoruk liturgiájához ma is erősen kötődő hívekkel". Egyúttal elítélte a modern liturgia általi "a tűréshatáron túli" torzításokat, amely "mélyen sértik a híveket".

XVI. Benedek emlékeztetett arra, hogy az elődje által 1988-ban kiközösített Marcel Lefebvre francia érsek mozgalma számára nagy jelentősége volt a hagyományos misézésnek, de elismerte, hogy a "szakítás okai mélyebbek voltak". Az integristák ugyanis nem voltak hajlandók elismerni a II. vatikáni zsinat nyitását az ökumenizmus és a vallásszabadság felé. Az egyházfő azt is felidézte: elődje, II. János Pál pápa két esetben is felhatalmazta a püspököket arra, hogy engedélyezzék a latin nyelvű misézést; az ő célja csupán az, hogy szélesebb körben hagyja érvényesülni ezt az engedélyt.

A katolikus egyházfő levelében igyekezett megnyugtatni a francia, brit, amerikai és német főpapokat, akik aggodalmuknak adtak hangot, mert szerintük ez a döntés zavart, sőt akár szakadásokat is okozhat az egyházban. A pápa szerint a latin nyelv, illetve a régi liturgia ismerete nem túl elterjedt, ezért minden bizonnyal az 1970-ben bevezetett új rítus marad az általános.

V. Pius pápa 1570-ben hagyta jóvá a tridenti (trentói) zsinat (1543-1563) által kidolgozott latin nyelvű liturgiát.

(forrás: MTI)