Hány voks egy mandátum?
Újabb mulasztásos alkotmánysértést követett el az Országgyűlés. A honatyák az Alkotmánybíróság (AB) 2005 nyarán kihirdetett határozatát vették semmibe, amely arra kötelezte a parlamentet: 2007. június 30-ig alkosson törvényt a választókerületek kijelölésének szabályairól.
Most megeshet, hogy az egyik választókerületben kétszer annyi szavazattal jut valaki mandátumhoz, mint egy másikban. Az AB szerint az, hogy egyes választókerületekben az országos átlagnál jóval kevesebb, másokban lényegesen több szavazattal lehet mandátumot szerezni, sérti az egyenlő választójog elvét. Azaz: lakhelyüktől függően egyesek szavazata feleannyit ér, mint másoké.
Az AB szerint "alkotmányossági szempontból jelentős veszélyeket hordoz magában" az a még a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon kialakított gyakorlat, amely szerint a mindenkori kormány törvényi korlátok nélkül határozhatja meg a választókerületek területét. A választókerületek határainak kijelölésével - vagyis a határok korlátozás nélküli átrajzolásával - az adott választókerületben a politikai erőviszonyok mesterségesen átalakíthatók.
Tóth Zoltán választási szakértő szerint az élet túllépett az 1989-es választókerületi határokon. Emlékeztetett: az Európai Bizottság velencei bizottsága 2002-es állásfoglalása szerint az egyes választókerületekben választásra jogosultak létszáma között legfeljebb tízszázalékos eltérés fogadható el - de a különbség nem haladhatja meg a 15 százalékot -, és a választókerületek határait tízévente felül kell vizsgálni.
Az USA-ban minden elnökválasztás előtt felülvizsgálják a választókerületek lélekszámának esetleges változásait. Az Egyesült Királyságban elvileg tizenöt évente kellene vizsgálni, hogy az egyes választókerületek lakóinak száma nem tér-e el a még elfogadhatónál nagyobb mértékben egymástól, de csak a legutóbbi választások előtt tették meg. Nálunk a rendszerváltozás óta nem vizsgálták felül a választókerületeket.
Miután az AB nem semmisítette meg a választókerületeket kijelölő kormányrendeletet, a 2010-es választások akkor is megtarthatók, ha a parlament nem változtat a jelenlegi helyzeten. Kondorosi Ferenc, az igazságügyi tárca államtitkára a Népszabadságnak azt mondta: a tárca már megkezdte a törvény előkészítését, az elfogadásához szükséges egyeztetések már zajlanak. Mind Tóth Zoltán, mind Kolláth György alkotmányjogász úgy véli: a siker reményében senki nem támadhatja meg a választások eredményét arra hivatkozva, hogy a választási törvények egy rendelkezése alkotmánysértő.
Ha az AB az alkotmánysértő állapotot annyira súlyosnak ítélte volna, ami már jelentősen befolyásolja a népakarat érvényesülését, megsemmisítette volna a választókerületek kijelöléséről szóló kormányrendeletet - mondják szakértőink. Csakhogy nem ezt tette. Vélhetően azért nem, mert még mindig az a kisebbik rossz, ha a hatályos "játékszabályok" szerint megtartják a választásokat, mint ha politikai megegyezés hiányában nem lehetne választásokat tartani Magyarországon.
