A flamand városban mindenesetre kevéssé bizakodóak. Az elutasítással - az általános presztízsveszteségtől eltekintve - különösen a teológia és a kánonjog hallgatói járnának rosszul, mivel az egyházi intézményrendszer nem ismerné el a diplomájukat.

A várható kenyértörés oka: a főleg világi tudományokat művelő egyetemen a Szentszéken helytelenített méhen kívüli megtermékenyítéssel (IVF) és gyógyítási célú, de mégis a klónozáshoz kapcsolható embriókutatással is foglalkoznak. Marc Vervenne, a KUL rektora és Thomas D’Hooghe, a sejtbiológiai központ igazgatója mindenesetre flamand lapjelentések szerint máris kizárta, hogy a központot akár bezárnák, vagy kiemelnék az egyetem kereteiből. Azt is világossá tették, hogy nem készek engedményeket tenni a tudományos kutatás irányát illetően.

Leuven – ha nagyon akarná – papíron megtarthatná ugyan a katolikus címet, a Vatikán jóváhagyása nélkül azonban ez vajmi keveset érne. A városban attól tartanak: jelentősen megcsapanna a külföldi hallgatók érdeklődése; ők a 30 ezres diákcsapat legkiválóbbjai közé tartoznak. Különös helyzetben van a Brüsszeltől épp ellenkező irányban, Vallóniában található, franciául ugyanezt a nevet viselő egyetem. Őket 1968-ban flamand nacionalisták üldözték el a KUL-ről, át a saját nyelvterületükre, de formailag nem különültek el az egykori testvértől.

A katolikus egyházon belül egyébként a belgák igen liberálisnak számítanak, köszönhetően Danneels bíborosnak, akit II. János Pál halála után a pápaesélyesek között emlegettek. Ő mindvégig támogatta a KUL-t, de jövőre már átadja székét Leonard namuri püspöknek.

(Brüsszeli tudósítónktól)