Losonczi Áron találmányával, a Litraconra keresztelt üvegbetonnal

Reviczky Zsolt

A HeidelbergCement által forgalmazni kezdett Luccon márkanevű termék
Www.luccon.de

Információink szerint újabb szereplővel bővül Losonczi Áron feltaláló és üvegbetonjának története. Mint korábban megírtuk, a csongrádi fiatalember Litracon névű, nagy nemzetközi és hazai visszhangot kiváltó üvegbetonjához - amelyre az iparjogvédelmi eljárást az Európai Szabadalmi Hivatalnál (EPO) már jó ideje elindította - kísértetiesen hasonló anyaggal jelent meg egy európai székhelyű, Magyarországon is meghatározó szereplőnek számító cementipari multi.

A bökkenő az, hogy a cég nyolc hónapig tárgyalásokat folytatott Losonczival a találmány licencbe vételéről, esetleges közös gyártásról, és ezalatt a társaság szakemberei megismerhették a gyártást. Úgy tudjuk, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) találkozót kért a magyar feltalálótól. Ezzel kapcsolatban Losonczi Áront is megkerestük, aki megerősítette információinkat, de többet az üggyel kapcsolatban nem kívánt elárulni, mint ahogy ismételt kérdésünkre a szóban forgó cementipari vállalat nevét sem kívánta megmondani. A megkeresés tényét a gazdasági tárcánál sem cáfolták. További, az esetleges segítség módjával és mikéntjével kapcsolatos kérdéseinket azonban elhárították, mondván: először szeretnék megismerni az ügy részleteit, és csak akkor kívánnak ebben a kérdésben állást foglalni. Előbb tárgyalni akarnak Losonczival.

Lapunk szétnézett a cementipari vállalatok internetes oldalain, és a német HeidelbergCement AG honpalján rá is bukkantunk a magyar üvegbetonhoz nagyon hasonló termékre. A cég nem szégyenlős: az általa kínált "üvegbetont" Lucconnak hívja, amely ugyancsak hasonlít a Losonczi által használt és védjegyként bejelentett Litracon elnevezéshez. Az eddigi kuncsaftjaik között olyanokat neveznek meg, mint a nem éppen az olcsó termékeiről ismert az Audi vagy a szórakoztató-elektronikai eszközöket gyártó Bang&Olufsen. Ráadásul a beharangozóban az ötödik elemként emlegetik a saját üvegbetonjukat.

Az, hogy az általuk alkalmazott eljárás valóban kísértetiesen hasonlít a Losonczi Áron által kidolgozott megoldáshoz, abból is gyanítható, hogy a rövid ismertetőben a felhasznált anyagok között ők is kiemelik az optikai szálat. Ráadásul az általuk megadott méretek és a hozzájuk tartozó árak alapján számolt négyzetméterköltség szinte tejesen megegyezik a magyar termékével.

Abban, hogy az újdonságot illetően kié lehet az elsőbbség, árulkodó, hogy a társaság honlapján a legkorábbi gyártásra vagy ismertetésre vonatkozóan egy 2006. szeptemberi dátumot találtunk, míg Losonczi Áronnál 2001-2002-ben már létezett a "prototípus", és elindította Svédországban az iparjogvédelmi eljárást.

Szabadalmi kérdésekben is jártas jogi szakemberek név nélkül nyilatkozva megjegyezték: abban az esetben, ha a feltaláló szabadalmi kérelmét közzétették, egyszerű a helyzet. Az eljáró szervezet által az iparjogvédelmi eljárás megindítását követő 18 hónapon belül kiadott közzététel a bejelentés napjáig visszamenőleg ideiglenes szabadalmi védelmet biztosít. (Ettől még korántsem biztos, hogy az eljárás végén bejegyzik a szabadalmat.) Amennyiben ez a dokumentum a bejelentő kezében van, védelmet élvez azokra a területekre, országokra, ahová szeretné szabadalmi védelmét bejegyeztetni. A szóban forgó ügyben az is kérdés, mikor kezdte meg saját termékének reklámozását a cementipari óriás. Ha a reklám "elviekben elérhető" - azaz elméletileg bárki számára hozzáférhető helyen korábban megjelent -, akkor az "újdonságrontó". Ilyen esetben a magyar szabadalmat nem jegyeznék be.

Mint említettük, keresgélésünk során a cementipari cég esetében a legkorábbi hivatkozást 2006 szeptemberéből leltük fel. Ez évekkel későbbi, mint Losonczi Áron Svédországban elindított első iparjogvédelmi eljárása, amelyet az egyetemet követő ösztöndíja idején kezdeményezett.

Nehezen feltételezhető, hogy amennyiben a cementipari óriásé lett volna az elsőbbség, ne szabadalmaztatta volna a terméket. Ha a reklámok vagy publikáció a közzététel után jelent meg, akkor a magyar fiatalembernek áll a zászló.

Amennyiben a cég a közzététel előtt jelent meg "újdonságával", akkor rosszabb a helyzet. A bitorlóra ugyanis csak nagyon nehezen lehet rábizonyítani, hogy rosszhiszeműen járt el, s ezért nem is ítélik el. Kétségtelen azonban, hogy amennyiben a szabadalmat bejegyzik, a multinacionális vállalatot felszólítják, hogy hagyja abba a tevékenységet, legalábbis azokon a területeken, ahová Losonczi szabadalma szól. Akadt olyan jogász, aki ennél egyszerűbben fogalmazott. "Ha készült a tárgyalásokról jegyzőkönyv, simán bizonyítható a rosszhiszeműség, és nyerhető a per." Persze, mint hozzátette, a részletek még árnyalhatják a képet.

Az üggyel kapcsolatban megkerestük a Losonczi Áron jogi képviseletét ellátó Erős Ügyvédi Iroda Squire Sanders & Dempsey nemzetközi jogi irodát is. Tamási Artúr, a kérdésben eljáró ügyvéd elmondta: igaz, amit a közzététellel kapcsolatban a szabadalmi ügyvivők mondtak. A közzététel Losonczi esetében azonban már megtörtént. A vonatkozó nemzetközi egyezmények azonban lehetővé teszik, hogy egyes országok megszorításokat alkalmazzanak. Például azt, hogy az ideiglenes oltalom csak akkor érvényes, ha a szabadalmi leírást az adott nyelvre lefordítják. A szükséges német fordítást egyébként Losonczi el is készítette, és a vonatkozó egyezmény rendelkezésének megfelelően a cementipari társaságnak elküldte, így ügyvédei szerint a HeidelberCement onnan kezdve nem tekinthető jóhiszeműnek.

A közzététel után hat hónap áll rendelkezésre, hogy harmadik fél "felszólaljon" a szabadalom ellen. A cementipari vállalat éppen ezt tette. Az ügyvéd elmondta, nagyon bíznak a szabadalom bejegyzésében, az eljárás felgyorsítását a csongrádi fiatalember kérte is az EPO-tól. A szerintük bitorlónak tekinthető cég ellen a jogi lépések előkészítése folymatban van, a részletekről "taktikai okokból" nem kívántak beszélni.

A tárgyalásokról szóló jegyzőkönyv meglétével kapcsolatos kérdésünkre Losonczi ügyvédje azt válaszolta: egy esetleges eljárás esetére vannak dokumentumaik a megbeszélések tényéről és menetéről, sőt fotók is készültek. Megjegyezte, hogy a külföldi ügymenettől nem tartanak, olyannyira, hogy már külföldi irodájukat is bevonták az ügybe.

Kerestük a HeidelbergCement német központját is. Ott azonban telefonos kérdésünkre, hogy tárgyaltak-e Losonczi Áronnal, és ha igen, miről, azt válaszolták: telefonon nem áll módjukban reagálni, kérdéseinket küldjük el e-mailben. Ezt megtettük, s jeleztük az időpontot is, meddig szeretnénk választ kapni, ám az lapzártánkig nem érkezett meg. Ugyanezzel fordultunk a magyar leányvállalathoz is. Ők is e-mailt kértek, és a következő választ küldték: "Az üvegbeton fejlesztésével és a gyártás feltételeivel kapcsolatos együttműködés előkészítéséről folytatott tárgyalásokat a HeidelbergCement Group, a Duna-Dráva Cement Kft. egyik nemzetközi anyavállalata. Mivel a tárgyalások Losonczi Áronnal nemzetközi szinten folytak, azokról a Duna-Dráva Cement Kft.-nek nincs semmilyen információja, a részletekről a HeidelbergCement Group adhat felvilágosítást."

Ha sok nem is, egy dolog biztosan kiderül a válaszból: a HeidelbergCement valóban folytatott megbeszéléseket a fiatalemberrel. Már csak az a kérdés: miért?