Arra az időszakra, amíg eldől az állami vagyonkezelés jövője, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. arra törekszik, hogy ne legyen szükség igazgatósági döntésekre - tudatta lapunkkal Oravecz Péter, az ÁPV szóvivője. Sólyom László köztársasági elnök ugyanis kedden megfontolásra visszaküldte a parlament által már elfogadott vagyontörvényt. Kifogásolta, hogy az ÁPV, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a Nemzeti Földalap összevonásával létrehozandó új vagyonkezelő cég vezetőségét, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsot a kormányéhoz hasonló jogkörökkel ruháznák fel, illetve azt is, hogy a parlamenti ciklusoknál hosszabb időre megválasztott tagok csak nagyon kivételes esetben lennének elmozdíthatók. A vétó a jelek szerint váratlanul érte az államigazgatást, annak ellenére, hogy a tervezet szerint a tanács amúgy is csak szeptember elsejével állna fel.

Az ÁPV igazgatóságának mandátuma július elsejével lejárt, és helyüket senki nem vette át. Így jelenleg a cégnél nem hozhatnak a legmagasabb fórum hatáskörébe tartozó határozatokat. A nyár miatt amúgy is csökkentett módban üzemeltek volna, de számos fontos privatizációs akció áll előkészítés alatt. Ezek között a legfontosabb a Földhitel- és Jelzálogbank ÁPV-kézben lévő részének több tízmilliárdos bevétellel kecsegtető eladása lenne. (A testület utolsó, múlt csütörtöki ülésén a Hollóházi Porcelánmanufaktúra Zrt.-re beérkezett vételi ajánlatot elutasította.) Akárhogy is dönt a kormány, az újbóli beterjesztéshez szakértők szerint parlamenti döntés szükséges, ami a nyári időszakban nehézkesebb. Így még az is elképzelhető, hogy a kormány új igazgatóságot nevez ki az ÁPV élére. Ennek összetétele ugyan elvben megegyezhet a jelenlegiével, de az elnök csak egy újabb parlamenti meghallgatás után foglalhatná el helyét. (Ezt a posztot mintegy fél éven át, mostanáig Vásárhelyi István látta el.) Az ÁPV vezérigazgatója, Deák Péter Ferenc a helyén maradt.

A törvényt beterjesztő Pénzügyminisztérium tegnapi válaszában több olyan szervezetet jelöl meg, amelynek irányítóit nem a parlamenti ciklusnak megfelelő négy évre választják. A köztársasági elnök egyéb - így például az elmozdíthatatlanságra és a túl erősnek tartott jogosítványokra vonatkozó - kifogásaira nem tért ki a PM.

Szakértők szerint valóban furcsa, miért volt szükség a cégeket bevett módon irányító igazgatóság helyett egy speciális jogkörökkel felruházott tanácsot kinevezni az új cég irányítására. A törvény szövege is utal arra, hogy a tanács gyakorlatilag az igazgatóság teendőit látná el. Jogilag egyébként az igazgatóságot a vezérigazgató - egyben a tanács elnöke - a jövőben egy személyben testesíti meg. A tanács tagjainak tevékenysége ugyanakkor a magyar jogrendszerben jóval kevésbé körülhatárolt, mint egy igazgatóságé. Nem egyszerűsíti a helyzetet, hogy a törvénytervezet szövege szerint a tanács lesz a "tulajdonosi jogok gyakorlója", illetve a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. "ügyvezető testülete" lesz, a pénzügyminiszter viszont e testület felett "felügyeli" majd az állami vagyont, és gyakorolja a részvényesi jogokat. Ez ugyanakkor nem mond ellent annak az eddigi gyakorlatnak, hogy a legfontosabb privatizációs kérdésekben a kormány formálisan is határozatot hoz, majd a cégnél ennek szellemében járnak el.

A tervezet szerint a héttagú tanács tagjaiból hármat plusz az elnököt a pénzügyminiszter, kettőt a gazdasági miniszter, egyet pedig a földművelésügyi miniszter javasolhatja majd a kormányfőnek kinevezésre. A tanács leendő tagjainak kiléte egyelőre nem ismert, de a hírek szerint a poszt várományosa lehet például Tátrai Miklós, a PM államtitkára és Szabó Pál, a Magyar Posta vezérigazgatója is. A törvény szerint az új vagyonkezelő cégnek a jövő év elejével kell felállnia, amely határidő az elnöki vétó ellenére elméletileg még tartható.