A kormányzó pártok közös elképzelése szerint 2010-től évente egy hónappal nőne a nyugdíjkorhatár, vagyis annak, aki elérte a 62. évét, egy hónappal tovább kell dolgozni ahhoz, hogy öregségi nyugdíjba vonulhasson. Azon túl minden évben további egy hónappal meghosszabbodik az aktív munkában eltöltendő idő. A korhatár emeléséről szakértők egyelőre nem kívánnak érdemben nyilatkozni. A szociális tárcánál például azzal utasították el megkeresésünket, hogy egyelőre csak politikai döntés született, a minisztérium szakmai műhelyében ilyen javaslattal még nem is találkoztak. Azt pedig, hogy ez a megoldás mekkora megtakarítást hozhat a nyugdíjkasszának, nem is kívánták megbecsülni. Megerősítették viszont, hogy a fokozatosság mögött az esetleges sokkhatás megelőzésének szándéka húzódik meg.

A minisztérium szakmai fórumán egyébként az a koncepció vetődött fel, hogy 2015-től két évvel emelkedjen a nyugdíjkorhatár. Ez viszont egyelőre lekerült a napirendről.

A mostani döntés háttérszámításait vélhetően kidolgozó Pénzügyminisztérium illetékesétől is csak azt a választ kaptuk, hogy a kormány mindenképpen a szakértői kerekasztal javaslatai alapján lát neki a reformnak. Az viszont tény, hogy a mostani feltételekkel nehezen finanszírozható a nyugdíjrendszer.

A nyugdíjbiztosító szakemberei is elzárkóztak az érdemi véleményezés elől. Michalovits Ervin, a Nyugdíjasok Országos Képviseletének vezetője viszont vállalta a nyilvánosságot. Úgy fogalmazott: ne akarjunk uniós országokat alapul venni, amikor nálunk még átlagosan hét-nyolc évvel kevesebb ideig élnek az emberek. (Az unióban a 65 éves nyugdíjkorhatár jellemző, idősebb korban, 67 évesen, a dánok hagyják abba az aktív munkát. Franciaországban 60 évben szabták meg a korhatárt, a cseheknél viszont a férfiak 62, míg a nők - a gyerekszámtól függően - 57-61 éves korukban mennek nyugdíjba. Igaz, Németország után Csehországban is a korhatár emelését tervezik.)

Michalovits Ervin szerint a nyugdíj-finanszírozás nehézségeire a munkahelyteremtés, a foglalkoztatási szint növelése, a másfél millió minimálbéren alkalmazott helyzetének rendezése inkább megoldás lehetne.

Miközben a nyugdíjkorhatár emeléséről még csak politikai egyezség született, az már eldőlt, hogy 2008. január elsejétől nehezebb lesz rokkantsági nyugdíjat szerezni - a kormány bezárja a kiskapuk egy részét. Ezentúl az új belépők, 2009-től pedig a felülvizsgálatra jelentkezők már két szűrőn mennek át. Az orvosi papírok megszerzése után nem jár automatikusan a nyugdíj, egy központi szervezet bizottsága is vizsgálódik, s az 52 évesnél fiatalabbakat rehabilitációra kötelezhetik.

A változtatás csak azokat nem érinti, akik az orvosi vizsgálat megállapítása szerint munkaképességüket 100 százalékban veszítették el. A jelenlegi 800 ezer rokkantnyugdíjas közül ugyanis 460 ezren nyugdíjkorhatár alattiak, s többségük nem veszítette el teljesen a munkaképességét, tehát esélyes arra, hogy megfelelő rehabilitáció után visszatérjen a munkaerőpiacra.

Az állam a rokkantnyugdíjasok ellátására tavaly 750 milliárd forintot fordított.