“Az év vé­gé­re tel­jes for­má­já­ban el­ké­szü­lő tanul­mány a bu­da­pes­ti olim­pia tér­szer­ke­ze­té­re, az­az a le­het­séges hely­szí­nek­re vo­nat­ko­zó elem­zé­sek­kel, va­la­mint az egyes lé­te­sít­mé­nyek elő­ze­tes és utó­la­gos hasz­no­sí­tá­sá­val, a pénz­ügyi és jo­gi ke­re­tek­kel fog­ lal­ko­zik” - mond­ta ez­zel kapcso­lat­ban la­punk ér­dek­lő­dé­sé­re Beleznay Éva, Bu­da­pest meg­bízott fő­épí­té­sze. A 2020-as olimpi­ai ta­nul­mány el­ké­szí­té­se ügyé­ben a fő­épí­tész sze­rint a mun­ka ja­va még hátravan. A most ké­szü­lő anyag­ban meg­fogal­ma­zott leg­fon­to­sabb cél, hogy az egyes bu­da­pes­ti fejlesz­té­sek il­lesz­ked­je­nek az olim­pia meg­ren­de­zé­sé­hez.

Erről leg­utóbb 2002-ben készült meg­va­ló­sít­ha­tó­sá­gi ta­nulmány. Az akkori anyag há­rom le­het­sé­ges hely­szín­nel szá­molt; a Cse­pe­li-szi­get észak­ke­le­ti sziget­csú­csá­val, az M0-s és M3-as au­tó­pá­lya ta­lál­ko­zá­sá­nál lé­vő te­rü­let­tel, va­la­mint a Pus­kás Ferenc Sta­di­on kör­nyé­ké­vel és a jó­zsef­vá­ro­si ko­ráb­bi Ganz-ÁVAG gyár te­rü­le­té­vel.

A 2002-es ta­nul­mány sze­rint az olim­pia meg­ren­de­zé­se - akko­ri áron - 850 mil­li­árd fo­rint­ ba ke­rül­ne, ezen­kí­vül 3750 milli­árd fo­rint ér­ték­ben kel­le­ne fej­lesz­te­ni az inf­rast­ruk­tú­rát.

Több száz ki­lo­mé­ter­nyi au­tópá­lyán kí­vül szük­ség vol­na három új Du­na-híd­ra, 61 ki­lo­méter­nyi vá­ro­si út­ra, 25 ki­lo­mé­ternyi met­ró­vo­nal­ra, új olim­pi­ai sta­di­on­ra, négy lab­da­rú­gó-stadi­on­ra, 11 fe­dett csar­nok­ra, ki kel­le­ne ala­kí­ta­ni egy 16 ezer em­ber be­fo­ga­dá­sá­ra ké­pes olim­pi­ai és egy 17 ezer fős média­fa­lut.

(S. G.)

A budapesti olimpia lehetséges helyszínei