Népszavazás farvizen
Akkor nem volna becsületbeli ügy hétköznapokon fellobogózni polgári házakat, s nem kellene szemközt megállni, taglalva, mire lehetnek képesek még. Akkor csak annyit kellene látnunk, hogy szépen lobog a nemzeti zászlónk valahol. Most egy pártjelkép leng az erkélyen a reggelizőasztal fölött, amely azon az alapon gyűjti maga alá a tábort, hogy megjelöli az ellenséget.
Hamarosan kiemelik a trikolórt, indulhat a menet. Az Országos Választási Bizottság tegnap este elengedte az összes népszavazási kérdést. Némi rossz érzéssel tehette. Be kellett látniuk, hogy ebben a nemes szférában, ahol ők alkalmazzák a jogot, nem érvényesíthető az igazság, amely szerint a népszavazás intézményét nem azért hozták létre, hogy segítségével utánválasztásokat tartsanak, a barikádokról visszavonulva megpróbálják térdre kényszeríteni a kormányt, hogy tehát ne a népet kérdezzék, hanem annak jobboldali elkötelezettségű részét mozgósítsák, hozzájuk húzva mindenkit, aki úgy gondolja, hogy jobb nem fizetni háromszáz forintot vizitenként, mint fizetni, s elviselhetőbb a kórházban fekvés, ha leragasztott borítékban kell pénzt adni, mint ha nyugta ellenében.
Mélyen elgondolkodtató, okos kis népszavazások lesznek ezek. Addig is, amíg még lehetséges, vegyünk elő néhány kérdést, amelylyel bemérhetjük közéletünk mélységeit. Ha Gyurcsány Ferenc beszédét nem fújja ki Őszödről a szél, nem verik szét a tévét, nem indul el a hazugság elleni tüntetésáradat, nem ül rá ennek a farvizére a Fidesz, hogy hamarosan farmotorosává váljék? Ha nem hallatszik ki a belső termekből a hazudtunk-szónoklat, ha a Fidesznek nincs gondja az általa hevített láz csillapításával, akkor nem kell kitalálnia, hogy a kormány legfontosabb terveit népszavazás alá vigye? Ha nincs a folyamatos kikotyogás, a magyar közélet tárgyalóképes emberekből állna? Nem akarnák szívgyógyászok és régi futballkapusok egyaránt Trianon mocskába verni mai ellenemberek orrát? Ha nem látunk be az őszödi politikai budoárba, nem szembesülünk azzal, hogy a köztársági elnöknek milyen sajátos álláspontja van politika és morál kapcsolatáról, a rendszerváltás természetéről?
Egyik kérdés sem kíván választ. Tudjuk...
Ha nem beszéli ki Gyurcsány azt a titkot, amelyet mindenki tudott, akkor lenne rá esélyünk, hogy tisztességesen gondolkozzunk iskolán, kórházon, nyugdíjassorson?
Nagyobb.
Most azonban megbeszélés helyett beszédek, haladás helyett menetelés, okos döntések helyett referendum, égbekiáltás következik. Akinek borzong emiatt az igazságérzete, az sem tehet mást, mint amit az OVB tett tegnap: tudomásul veszi. Megszenvedi. Most - és akkor - majd. Végeredményben mindegy is.