Ma valószínűleg dönt az Országos Választási Bizottság (OVB) a Fidesz és a KDNP három, a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörléséről szóló népszavazási kezdeményezéséről. Ennek ellenére sem tudni, hogy mikor és hány kérdésben lesz majd referendum. Most csak annyi biztos, hogy a kórház-privatizáció, illetve a patikán kívüli gyógyszerárusítás tilalmáról, valamint a termőföldre vonatkozó elővásárlási jogról szavazhatunk. Az aláírásgyűjtő íveket az OVB hitelesítette, majd a határozatokat az AB helybenhagyta, de az ellenzék meg sem kezdte az aláírások gyűjtését. Így a négy hónapos határidő eredménytelen lesz, és ha a kezdeményezők továbbra is ragaszkodnak a kérdésekhez, elölről kezdhetik a procedúrát.

Nyilvánvaló persze, hogy az ellenzék számára nem ezek az igazán komoly ügyek. A cél a kormányprogram markáns elemeinek "kilövése". A Fidesz retorikája szerint a referendum nem más, mint előre hozott választás, és ha a többség elutasítja a reformokat, a kormánynak mennie kell. Az ellenzék tehát magasra emelte a tétet. A politikai játszma része, hogy nemcsak a miniszterelnököt támadják, hanem "kihelyezett embereit": az OVB elnökét és elnökhelyettesét is.

Kétségtelen, hogy a választási bizottság valóban következetesen "keresztbe tett", hiszen - szemben az AB határozataival is - eddig két alkalommal utasította el a tandíjra és a vizitíjra vonatkozó kezdeményezést. A hitelesítést azért tagadták meg, mert a testület úgy vélte, hogy a költségvetést közvetlenül érintő kérdésekről van szó, ezek pedig az alkotmány szerint nem bocsáthatók népszavazásra. Az OVB minden esetben meggyőző többséggel határozott, és a parlament által választott tagok - függetlenül attól, mely párt javasolta őket - általában egységesen szavaztak, a Fidesz mégis azt hangoztatja, hogy kifejezetten politikai jellegű döntések születtek.

Miközben az ellenzék az OVB pártatlanságát kérdőjelezi meg, az AB a szakmai kompetenciáját vonta kétségbe. Az alkotmánybírák arra a következtetésre jutottak, hogy a tandíj az egyetemek bevétele, ezért nem érinti a költségvetést, a vizitdíj és a napidíj eltörlése pedig legfeljebb a jövőbeni költségvetésre lenne hatással, referendum pedig erre hivatkozással nem tagadható meg. Az AB leszögezte: ezek nem kiadások, hanem bevételek, és az OVB emiatt sem tagadhatta volna meg a hitelesítést. Az alkotmánybírák egy korábbi határozatukban egyébként valóban csak azt mondták ki, hogy nem lehet jövőbeni költségvetési kiadásokról népszavazás útján dönteni, ám az államháztartás mérlege szempontjából ez vitatható álláspont.

Az OVB tehát két tűz közé szorult, ráadásul az AB elnöke határozottan érzékeltette, hogy a bizottságnak az alkotmánybírák által meghatározott kereteken belül kell meghoznia újabb határozatait. Vagyis a Fidesz és a KDNP kérdéseit vizsgálódás nélkül át kell engedni. Ez kicsapta a biztosítékot az OVB-nél, és a testület elnökhelyettese gyorsan reagált: bármit mondhat az AB elnöke, a választási bizottságot nem kötelezhetik a kérdőívek automatikus hitelesítésére.

Sok választása azonban az OVB-nek nem maradt. Igaz, rövid ideig úgy tűnt, hogy egy törvénymódosítás, amellyel beemelték a vizitdíjat és a napidíjat a büdzsébe, újabb érv lehet a referendum elutasítása mellett, ám a pénzügyminiszter úgy nyilatkozott: ez nem érinti a költségvetés szerkezetét. Így csaknem bizonyos, hogy ma az ellenzék számára kedvező döntés születik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy meg is kezdődhet az aláírásgyűjtés, mert a határozatot bárki ismét megtámadhatja az AB-nál.