Dollármilliárdos megrendelésektől hangos a Le Bourget repülőtér, amely a légiipar 47. nagy parádéjának ad otthont. A hétfőn nyílt egyhetes rendezvény hét közepi mérlegébe már 358, összesen 75 milliárd dollárt érő megrendelés került az Airbus oldalán, míg a Boeing serpenyőjét az Air France és a KLM összesen 16 gépre vonatkozó új szerződése, az indonéz Lion Air 40 darabos megrendelése, a GE gépbérlésre szakosodott leányvállalatának hat B777-es szállítógépre aláírt megállapodása és az amerikai ILFC lízingvállalkozás 60 Dreamlinerre vonatkozó, közel kilencmilliárd dollárt érő megrendelése húzta.

A számok máris meghaladták a várakozásokat, szakértők összesen 300 milliárd dollárra rugó üzletre számítottak a show alkalmából. A két évvel ezelőtti rivalizáláson az Airbus szerezte meg a pálmát 33,5 milliárd dollárt érő rendeléssel, míg a Boeinget 14,5 milliárd dollár értékű gép szállításával bízták meg. Azóta azonban fordult a kocka, az Airbus tavaly jelentős lépéshátrányba került tengerentúli riválisával, elsősorban az A380-as gép piacra kerülését két évvel hátráltató műszaki problémák, valamint az euró kedvezőtlen erősödése okán. Le Bourget-ra a Boeing 429 gépre vonatkozó élő idei szerződéssel érkezett, míg az Airbus rendelésállománya mindössze 201 darab volt. Ami ennél is jobban fájt az európai konzorciumnak, hogy a Boeing 787-es Dreamlinerre már 600 megrendelést regisztráltak, miközben az első példány az ígéretek szerint július 8-án gurul ki a kifutópályára. A felszállást augusztus végére, szeptember közepére tervezik, míg az üzembe állításra 2008 közepén kerülhet sor - jelentették be a Boeingnél. Az Airbusnál a jövő csúcsmodellje, az A350XWB, amelynek gyártásáról tavaly év végén hoztak végleges döntést, legkorábban 2013-ban kerülhet forgalomba. Le Bourget-n viszont már megmozdult e modell körül is a levegő, a US Airways 22-t, a Qatar Airways 80-at, egy kuvaiti lízingvállalkozás 13-at kötött le, az Aeroflot pedig 22-t rendelt meg. A gyártó reményei szerint a hét végéig akár 150-et is leköthetnek náluk, év végéig pedig 200-ra emelkedhet a szám.

Az Airbus számára egyébként a jelek szerint egyre fontosabb az orosz kapcsolat. A párizsi légi parádéval egy időben került nyilvánosságra: immár 10 százalék fölötti tulajdonrészt szereztek orosz befektetők az Airbus anyavállalatában, az EADS-ben. Az elmúlt év végén még vihart kavart, hogy az orosz állami Vnyestorgbank (Orosz Külkereskedelmi Bank) a nyílt piacon mintegy hét százalékot képviselő részvénycsomagot vásárolt fel, a mostani hír már nem okozott meglepetést. Orosz részről az együttműködési lehetőségek előnyeit hangoztatták, megragadva az alkalmat saját iparági terveik népszerűsítésére, különös tekintettel a Tupoljev, az Iljusin, a Szuhoj és a MiG egyesítésével létrejött állami konzorcium ambiciózus terveire. A tavaly állami erővel összehozott társaság, a United Airkraft Company (UAC) Putyin elnök szerint harmadikként felzárkózhat a Boeing és az Airbus mögé. Annak fényében, hogy az orosz ipar az utóbbi 15 évben jó, ha évi két polgári gépet gyártott, ez merész jóslatnak tűnik. A zászlóshajó mindenesetre készül, a Szuhoj 95 személy szállítására alkalmas Superjet100 névre keresztelt modelljét, amely az első új helyi fejlesztés a berlini fal leomlása óta, a jövő év végén mutatják be. Tény persze az is, hogy a hadirészleg biztos lábakon áll, a Szuhoj 2015-ig 180 milliárd dollár értékű állami megrendelést tudhat magáénak. Az UAC addig mindenesetre "flörtöl" a nagyokkal, így a közelmúltban együttműködési megállapodást kötött a Boeinggel kutatás-fejlesztésre, tavasszal pedig az Airbus 350-es modelljének 10 milliárd eurós projektjében szerzett - 500 millió eurós beruházással - ötszázalékos részt.

Louis Gallois, az anyacég társelnöke már korábban beszélt arról, hogy meg kell gondolni bizonyos beszállítók keletre telepítését. Ha ilyen lépésekre még nem is került sor, most egy keletről jött szakmai befektető mindenesetre megpróbál kapcsolatba kerülni az európai óriással. A China Aviation Industry Corporation (AVIC 1) bejelentette, pályázik az Airbus mind a hat, értékesítésre felkínált telephelyének megvásárlására azzal a nem titkolt szándékkal, hogy esetleg alkatrész-beszállítóként bekerüljön az Airbus-üzletbe. A Bombardier-val már működő közös vállalkozásba 400 millió dollárt fektettek a kínaiak.