"Nem a semmiből jövök"
- Mióta készült arra, hogy az erőszakszervezetekkel foglalkozzon?
- Micsoda kifejezés, erőszakszervezetek! Akkor kezdtem intenzívebben érdeklődni a terrorizmus és ennek kapcsán a rendőrség, a hadsereg és a titkosszolgálat szerepe iránt, amikor a gimnáziumban az északír konfliktusról tanultunk. A Közgazdaság-tudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán pedig a biztonságpolitika foglalkoztatott. Így a diplomamunkámat és a doktori disszertációmat is a terrorizmus elleni küzdelemből írtam.
- Helytálló az a sztereotípia, hogy a honvédség világában egy nőnek jóval többet kell bizonyítania férfi társainál ugyanazért az elismerésért?
- Azt hiszem, hogy egy nőnek az élet minden területén jóval többet kell bizonyítania, legyen szó bármiről. A honvédség sokat tett az esélyegyenlőségért, ennek egyik szimbolikus eseményeként a tavaly augusztus 20-i tisztavatáson egy nő mondta előre a katonai eskü szövegét. Persze e téren is akad tennivaló bőven.
- Gyurcsány Ferenc több alkalommal is leszögezte: hiba volna összevonni a rendőrség és a HM felügyeletét. Úgy tűnt, hogy a kormányfő Szekeres Imrének üzen. Volt-e egyáltalán ilyen fúziós szándék?
- Szekeres Imre soha nem szorgalmazott ilyesmit, ez legföljebb a sajtó "költése" lehetett. A miniszter úr tudja, hogy a két szervezet feladatai merőben mások, és az alkotmányosság próbáját sem állná ki, ha mindkettőt egy tárcavezető felügyelné.
- Szocialista politikusok arról beszélnek, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megyében, ahol Szekeres és az ön választókerülete van, időnként összeszikráznak politikai ügyekben.
- Én nem ismerek olyan kört, hogy szocialista politikusok. Mond neveket?
- Nem tehetem.
- Akkor maradjunk annyiban, hogy az MSZP-n belül mindenkinek van igénye területi alapon - például az útépítés kapcsán. Nekem - a Nagykunságból jövök - a 4-es számú főút rendkívül fontos. Szekeres Imre pedig, aki közvetlenül nem érintett a főútban, támogatta a főút mellett élő szocialista politikusok munkáját.
- Hogyan alakul kettejük közt a munkamegosztás?
- A szervezeti és működési szabályzat rögzíti a tárcavezető, a kabinetfőnök és az államtitkár feladatait. A miniszter úrral abban állapodtunk meg, hogy nyilván egy tanulási folyamattal kezdem, hisz még nem ültem kormányzati pozícióban. Most elvégzem a feladataimat az érdekegyeztetéstől kezdve a tábori lelkészi szolgálathoz kötődő teendőkön át a pártokkal való kapcsolattartásig. Ha már beletanultam a rendszerbe, akkor a nem túl távoli jövőben összeülünk a miniszter úrral, hogy mely területek lesznek az enyémek.
- Egyébként a honvédségen belül melyik téma a "kedvence"?
- Nem a semmiből jövök a védelmi szférába, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen tanítottam. Így ez az intézmény a szívügyem, illetve a katonai, rendvédelmi felsőoktatás. Olyan egyetemre van szükség, ahol megszerezhető az a tudás, amivel végre lehet hajtani a hadseregre váró új típusú feladatokat. Például azokat, amelyek végrehajtását a NATO is megköveteli. Tagja voltam a NATO-parlamenti közgyűlésnek, vezettem a magyar delegációt, és biztos vagyok abban, hogy a hadsereg ügyében intenzív együttműködés lesz a kormány és a parlament között.
- A tárca törekvéseit - össznemzeti ügyként kezelve - még az ellenzék is támogatja. De azt is egyhangúlag teszik szóvá - a NATO-val együtt -, hogy a honvédelmi kiadásokra csak a nemzeti jövedelem (GDP) 1,18 százalékát hajlandó áldozni a kormány. Ön szerint növekedhet ez az összeg?
- Egyfelől van egy korlátunk, ez a költségvetés. Ezt tudomásul kell venni. Egyébként pedig költhetünk nagyon sok pénzt a hadseregre, ha a forrásokat nem használjuk föl elég hatékonyan. Akad olyan ország, amelyik a GDP 2 százalékánál is jóval többet áldoz honvédelemre, ennek ellenére a NATO egésze például folyamatosan szállítói kapacitási hiánnyal küzd. Természetesen ha nagyobb lesz a költségvetési mozgásterünk, szorgalmazni fogjuk, hogy több jusson a védelmi kiadásokra.
