Képzési területenként persze jelentősen változik a nemek szerinti arány, sőt vannak olyan szakok, amelyekre szinte csak nők vagy csak férfiak felvételiznek. Az informatikai és műszaki képzések például még mindig férfias pályának számítanak: előbbire nyolcezer férfi és alig valamivel több mint ezer nő jelentkezett, utóbbira mintegy 15 ezer férfi és úgy négyezer nő pályázik. Mechatronikai mérnöknek, villamosmérnöknek vagy gépészmérnöknek 95-96 százalékban férfiak szeretnének tanulni. Úgy tűnik: a katonai pálya sem válik női hivatássá: bár néhány nő ide is jelentkezett, had- és biztonságtechnikai mérnöki szakra 91 százalékban férfiak felvételiznek. Éppen fordított a helyzet a pedagógusképzésben. Az óvodapedagógus alapszakra például döntő részben, 97 százalékban nők felvételiznek. Hasonló az arány a gyógypedagógia szakon, 95 százalék, de a tanítói pályára is 85 százalékban csak nők vágynak.

Az egészségügyi gondozás és prevenció, illetve az ápolás és betegellátás alapszakokat is ilyen magasan arányban, 94, illetve 88 százalékban nők választották. Az orvosi és egészségtudományi képzések mellett a bölcsészettudományi, a jogi és igazgatási, a társadalomtudományi, a gazdaságtudományi, illetve a művészeti területeken is túlerőben van a "gyengébbik nem": kétszer annyian járnak ezekre a szakokra nők, mint férfiak.

Kiegyensúlyozottabbak az arányok viszont az agrár-, a sporttudományi és a természettudományi területeken: előbbiekre kicsit több férfi, utóbbira valamivel több nő jelentkezett.