Garanciákat szeretnénk kapni az MSZP-től a reformok folytatására - hangoztatta Kóka János pártelnök az SZDSZ országos tanácsának (ot) szombati ülése után, melyen értékelték a koalíció első évét; megállapították, hogy a stabilizáció sikeres volt, s hogy nem hajlandók lemondani az egészségügy, az adórendszer és az oktatás-szakképzés reformjáról. Ezeket a tételeket a koalícióban maradás feltételeként határozta meg a kisebbik kormánypárt. Az országos tanács tízpontos listát fogadott el, amellyel rögzítik a számukra legfontosabb ügyeket. Egyben kijelölték az SZDSZ tárgyalási pozícióit a koalíciós szerződés áttekintésére és a reformokról kezdődő egyeztetésekre. A három említett terület mellett információnk szerint a pártfinanszírozás, az energetika, a nyugdíjrendszer, a környezetvédelem, a rendőrség, az egyház-finanszírozás reformja, nem utolsósorban pedig az ügynökkérdés rendezése szerepel - az önkormányzati reform viszont nem. Ez utóbbival kapcsolatos kérdésünkre válaszolva Kóka János úgy fogalmazott, nincs meg a szükséges kétharmados parlamenti támogatottság. Közbevetésünkre - miszerint a többi reform is érint kétharmados törvényeket - úgy pontosított: a többi reformról nincs teljes koalíciós egyetértés sem, míg az önkormányzati esetében van. (A törvényhozók csaknem fele önkormányzati képviselő, polgármester vagy megyei vezető is - ők kevéssé érdekeltek a régiós átalakulásban, az önkormányzatok leépítésében.)

Az SZDSZ tíz pontjában kevés a teljes konszenzust élvező kérdés, olyan, amelyben a szocialistákkal azonnal mindenben egyetértenének. Ilyen azonban a pártfinanszírozás - erről legalább már elvi pártközi egyezség született - eszerint bevezetnék az elkülönített, nyilvános kampányszámlát, tiltanák a céges adományok, támogatások elfogadását, növelnék a pártok kampánykeretét. Ellenpélda az árampiac liberalizációja - ez az egyik legkonfliktusosabb terület, amint azt a parlament előtt fekvő villamosenergia-törvényhez benyújtott több mint kétszáz módosító indítvány is bizonyítja. A liberálisok azt az állapotot kívánják megszüntetni, hogy nagyfogyasztó vállalatok sokkal többet fizetnek az energiáért, mint a kisfogyasztók, továbbá teljessé tennék a piac szabadságát, amihez azonban fel kellene mondani sok, jelenleg érvényes és kedvezményeket is tartalmazó szerződést. A nyugdíjrendszer megrázkódtatások nélküli átalakítása sem lesz egyszerű, hiszen a liberálisok a nyugdíjkiadások folyamatos növekedését kívánják valahogy megállítani. A környezettudatos gondolkodásmód propagálása, a "szennyező fizet" elvének érvényre juttatása sem tűnik konfliktus-mentes területnek, a rendőrség civil kontrollja, pontosabban: a túlkapásokat vizsgáló civil testület fölállítása viszont néhány hete már politikai napirendre került. Az egyházak finanszírozását illetően az SZDSZ elképzelése szerint az szja két százalékát adhatnánk civileknek és egyházaknak, vagyis nem kellene választani közülük, viszont az ot-lista nem említi az egyházak költségvetési támogatásának megszüntetését. Az állambiztonsági ügynökök aktáit a korábbinál szélesebb körben tennék nyilvánossá - ami egy újabb koalíciós "tűzfészek".

Az SZDSZ ezzel a tíz ponttal kívánja bizonyítani létjogosultságát a beszűkült politikai térben - legalábbis az országos tanács (ot) ülése után nyilatkozó Gulyás József (aki Kovács Kálmánnal és Wekler Ferenccel szemben nyert a szombati ot-elnökválasztáson) szavaiból is az derült ki: kezdeményező szerepre, a politikai napirend átszabására törekszenek, s ebben kiemelt szerepet szánnak az országos tanácsnak, mint a párt - papíron - legfontosabb politikai döntéshozó szervének.