A programnak az Európai Unió új tagállamaira történő kiterjesztésével erősíteni lehetne Amerikai versenyképességét, jelentősen növekedne az Egyesült Államokba irányuló turista és üzleti forgalom - hangsúlyozta a szenátor a Heritage Alapítvány rendezvényén. Voinovich elmondta: a 2001. szeptember 11-i terrormerényletek óta sok új kihívással szembenéző Amerika megcsappant nemzetközi tekintélyén is javítani lehetne a program reformjával.

A szenátor kitért arra, hogy a programot - amelyet 1986-ban hoztak létre az európai szövetségesekhez fűződő kapcsolatok erősítésére - 1999 óta nem bővítették. Kifejtette: ha az új EU-tagállamok teljesítik a szigorított biztonsági és bevándorlási követelményeket, akkor "a biztonság feláldozása nélkül bővíthető a program", az illegális beutazók, terroristák kiszűrhetők. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy egységes elvárásokról van szó, a vízummentes státust vissza lehet majd vonni azoktól a nyugat-európai államoktól, amelyek esetleg nem tudnak megfelelni a feltételeknek. Arra a kérdésre, hogy mikor várható az új törvény elfogadása, úgy felelt: "nem a jövő héten, és valószínűleg nem is az év vége előtt". De hozzátette, gyorsan kellene lépni, ő maga optimista.

Nathan Sales, a belbiztonsági minisztérium államtitkár-helyettese elmondta: a vízummentességi program egy régi szemlélet maradványa, azért hozták létre, hogy elejét vegyék a kevésbé fejlett országokból az Egyesült Államokba irányuló gazdasági migrációnak.

"Ma már az a szomorú valóság, hogy a baráti országokból is érkezhetnek terroristák az Egyesült Államokba" - mondta, hozzátéve, hogy a globális terrorizmus korában a gazdaságilag fejlett államok nem jelentenek kisebb fenyegetést más országoknál. A tisztviselő hangsúlyozta, hogy az elutasított vízumkérelmek aránya a jövőben is számítani fog, de a kormány "rugalmassá" teszi ezt a jelenleg 3 százalékban megállapított feltételt.

Az államtitkár-helyettes egy májusi kongresszusi meghallgatáson úgy becsülte, 6-12 hónapot vehet igénybe egy olyan megbízható repülőtéri kiléptetési rendszer kiépítése, amely a vízummentességi program kibővítéséhez szükséges fontos biztonságerősítő intézkedés.

James Jay Carafano, a Heritage Alapítványon belül működő Davis Nemzetközi Tanulmányok Intézete igazgató-helyettese úgy fogalmazott: a vízummentességi program jelenlegi feltételeinek fenntartása olyan, "mintha a hidegháború nem ért volna véget és Jalta érvényben volna".

Simonyi András washingtoni nagykövet a rendezvényen azt mondta, hogy az Egyesült Államok és Közép-Európa viszonyában "ez az egyetlen zavaró tényező". Korábban az MTI-nek úgy nyilatkozott: nem tartja szerencsésnek, hogy egyes politikusok rövid távú megvalósulásról beszélnek, és mindössze néhány hónapra teszik a vízummentesség elérésének időpontját. Becslése szerint az amerikai kongresszus csak hónapok múlva fogadja el a törvényt, és minimum fél év kell a megvalósítás technikai előkészületeire.

A vízummentességi program javasolt új követelményeinek enyhítését kérte két hete a Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország és Szlovákia washingtoni kongresszusi képviselőkhöz intézett közös levelében. A "vízumegyenlőségi koalícióba" tömörült országok arra törekednek, hogy az EU régebbi tagállamaihoz hasonlóan az ő állampolgáraik is vízummentesen utazhassanak be Amerikába. Azt kívánják elérni, hogy ha egy ország teljesíti az új biztonsági és terrorizmusellenes követelményeket, és az elutasított vízumkérelmek száma fokozatosan csökken, akkor ez utóbbi arányát ne vegyék számításba. A kongresszus előtt fekvő jelenlegi törvénytervezetben maximális 10 százalékos elutasítási feltétel szerepel, amelyet a térség legtöbb országa, köztük Magyarország nem tud teljesíteni.

Az Európai Unió azt az álláspontot képviseli, hogy mind a 27 tagjának állampolgárait megilleti a vízummentesség. Washingtoni megfigyelők szerint a vízummentességi program kiterjesztésére közvetlenül George Bush elnök mandátumának lejárta előtt, de már a 2008-as elnökválasztás után, vagyis 2009 januárjában lesz esély. (MTI)