Másfél helyen legyen figyelembe vehető egy oktató egy felsőoktatási intézmény akkreditációjakor: a második helyen feles szorzóval - ezt tartalmazza az a több MSZP-s képviselő által is aláírt indítvány, amelyet a múlt héten nyújtottak be a felsőoktatási törvény módosításához.

Az oktatási tárca által előterjesztett eredeti törvénymódosítás ennél szigorúbban lépne föl a köznyelvben csak intercity professzoroknak nevezett jelenség ellen: egy oktatót csak egyetlen helyen engedne figyelembe venni. A cél, hogy az oktatók valóban legyenek jelen az adott felsőoktatási intézményben. Vagyis ne csak a nevüket adják a szakindításhoz, hogy végül más tartsa meg helyettük az órát, illetve, hogy oktatás helyett ne töltsék idejük jelentős részét vonaton ingázva az egymástól több száz kilométerre lévő intézmények között.

Ma ez a jelenség - vagyis az, hogy egy oktató több helyen is tanít, így valójában egyiken sincs igazán jelen - korántsem ritka. Egy szak elindításához ugyanis megfelelő létszámú minősített - azaz legalább PhD-vel rendelkező - oktatót kell "felmutatniuk" az intézményeknek. Márpedig belőlük komoly a hiány: a több mint 450 ezer hallgatóra 23 ezer oktató jut (közülük mintegy 16 ezer teljes munkaidőben foglalkoztatott), de csak alig több mint harmaduk rendelkezik minősítéssel.

A törvénymódosítás egyenes következménye lenne tehát, hogy csökkenne a szakok és felsőoktatási intézmények száma - a tárcának ez nem is titkolt célja. Ha ugyanis nincs elegendő minősített oktató egy szakon, akkor nem működhet tovább, illetve el sem lehet indítani. (A módosítás azt nem tiltaná meg, hogy egy oktató több helyen is tanítson - ezt nem is lehet megtenni -, az intézmények azonban kétszer is meggondolnák, fizessenek-e egy olyan oktatónak ezután, aki csak névleg van jelen.)

Éppen ezt próbálná megakadályozni a szocialista képviselők módosító indítványa. Az indoklás szerint az oktatók "röghöz kötése" megszüntetné az iskolateremtés lehetőségét, és gátolná a regionális fejlődést.

Szabó Zoltán, az oktatási bizottság MSZP-s elnöke szerint azonban már lényegében tárgytalannak tekinthető ez a javaslat. Mint mondta: aláírta ugyan, bár tartalmával nem értett egyet. Azzal azonban igen, hogy tájékozódni kell arról: "nem tépik-e ki a gyökereket is a fűnyírással együtt". Vagyis nem szűnik-e meg a kelleténél jóval több szak és intézmény. Szerinte ezt illetően megnyugtató válaszokat kaptak hétfőn az oktatási tárcától, bár konkrét adatokat nem tudott mondani.

A szocialisták ezért benyújtottak egy olyan módosító indítványt is, amely meghagyná a tárca verzióját - vagyis egy oktatót csak egy helyen lehetne figyelembe venni -, de az újonnan induló szakok esetében nem 2009-ig, hanem 2010-ig kapnának haladékot az intézmények. Szabó Zoltán ezt is aláírta. Azt mondja: a dolgok jelenlegi állása szerint az MSZP-frakció is ezt a verziót támogatja majd.

Nem győzött meg azonban mindenkit az oktatási tárca. Tatai-Tóth András, az oktatási bizottság egyik szocialista tagja például hatástanulmányokat szeretne: konkrét válaszokat többek között arra, mely intézmények szűnnének meg a módosítás következtében. Úgy fogalmazott: nem jó irány, ha a nagy egyetemeket stabilizáljuk, a kisebbeket pedig - amelyek rugalmasabban reagálnak a regionális kihívásokra - ellehetetlenítjük.