"Rendőrügyekben otthon vagyok"
Nemmel szavazott az ellenzék a parlamenti szakbizottságokban Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter alkalmasságáról, mivel "rendészeti téren nem tartják elég felkészültnek a rá váró feladatok ellátására". A Népszabadságnak adott első interjújában Takács erről azt mondta: jogilag felkészültnek érzi magát, van vezetői tapasztalata - hat éven át vezette az Országgyűlési Biztosok Hivatalát, ombudsman-helyettesként megannyi vizsgálatot folytatott rendőrök ellen benyújtott panaszügyekben, így meglehetősen jól ismeri a testület belső problémáit, nehézségeit.
- Ombudsmanhelyettesként kizárólag olyan polgárokkal találkoztam, akiknek valamilyen rendőri intézkedéssel már volt valami gondjuk; egyetlen bejelentő sem volt, aki dicsérni jött volna hozzám a testületet. Azt hiszem, az elmúlt hat évnek köszönhetően "rendőrügyekben otthon vagyok".
Miniszterként a testület működéséhez szükséges feltételek biztosítását és a rendőrség munkájával szembeni társadalmi közbizalom helyreállítását tekinti fő feladatának. Szerinte személyes példamutatással sikerül majd mobilizálnia a rendőrség belső tartalékait. "Nem akarom kizsigerelni az állományt. A tartalékok mobilizálása nem azt jelenti, hogy aki eddig tizenkét órát dolgozott, az a jövőben dolgozzon tizennégyet" - válaszolta Takács arra a közbevetésünkre, hogy a rendszerváltozás óta minden kormány valamennyi belügyminisztere a rendőrség belső tartalékaira apellált, amikor pénz, paripa és fegyver biztosítása nélkül rakott újabb és újabb terheket a testületre.
Azt kell megértetni a rendőrökkel és vezetőikkel, magyarázta, hogy az emberek általában nem a jogszabályok előírásait követik, hanem a hatóságok magatartásához igazodva cselekszenek. Ha azt látják, hogy a hatóság képviselői arrogánsak, kapkodnak, következetlen döntéseket hoznak, ők is így tesznek. Ellenkező esetben, ha a hatósági személyek fellépése felkészültséget, magabiztosságot sugároz, következetes, másképp viszonyulnak hozzá.
- Meggyőződésem - tette hozzá -, hogy egy járőr sokféleképpen el tudja tölteni a szolgálati idejét, minden attól függ, milyen elvárásokat fogalmaznak meg vele szemben. Egyszerű, világos, könnyen áttekinthető követelményrendszert kell állítani, hogy a rendőr és a polgár is tudja, mit várhat el a másiktól.
Takács Albert a rendőrségi rendteremtésben számít az ottani vezetőkre, de azt ígéri, a lehető legtöbb időt próbálja majd eltölteni a végrehajtó állomány körében is, hogy első kézből tájékozódhasson a gondjaikról, s arról, ők hogyan oldanák meg a mainál jobban, olcsóbban, egyszerűbben a feladatokat.
Folytatni kívánja a rendőrségi törvény módosításáról, a rendőrség és a határőrség integrációjáról elődje által megkezdett politikai egyeztetéseket a parlamentben. Nem lát okot arra, hogy az elődje által beterjesztett törvényjavaslaton változtasson.
Bizottsági meghallgatásán Takács Albert bejelentette: jogszabály-módosítást kezdeményez a hivatásosokra vonatkozó nyugdíjszabályok "befagyasztására", hogy senki ne menjen el most korkedvezménnyel nyugdíjba pusztán azért, mert ha néhány évet még szolgálja a hazáját, több ezer forinttal kevesebb lesz a nyugdíja.
- Egy jogállamban mindenkinek joga van tudni, hogy egy életpálya végén milyen nyugellátásra számíthat - szögezte le Takács, majd hozzátette: A rendőrségen most "vészhelyzet alakult ki". Ezres nagyságban készülnek nyugdíjba vonulni képzett és gyakorlott szakemberek csakis a számukra kedvezőtlenül változó nyugdíjszabályok miatt. Ezt az is bizonyítja, hogy a bejelentésem után több parancsnok is jelezte: megkeresték őket a nyugdíjba készülő kollégáik, hogy amennyiben néhány év múlva is a mai - vagy esetleg kedvezőbb - feltételekkel vonulhatnak nyugdíjba, maradnának.
Takács fontosnak tartja a hatályos joganyag deregulációjának felgyorsítását. Kevesebb és egyszerűbb jogszabályra van szükség, azért, hogy végrehajthatók, betarthatók legyenek a normák. Szeretné, ha minisztersége alatt fogadná el a parlament az új polgári törvénykönyvet, esetleg az átdolgozott Btk.-t is.
Az alkotmány szerinte megfelel a jogállamiság követelményeinek.
- Lehet természetesen szebbet, jobbat, áttekinthetőbbet készíteni helyette, nekem is volnának szebbnél szebb megoldási javaslataim, a kérdés azonban az, hogy az alaptörvény módosítását óhatatlanul végigkísérő szakmai-politikai viták nem okoznak-e feleslegesen nagy társadalmi, politikai feszültségeket ahhoz képest, amennyi "haszonnal" járna egy új alkotmány.
Takács Albert sürgetőbbnek tartja a jogalkotásról szóló törvény módosítását, vagy inkább egy új törvény megalkotását. Olyan szabályozást tartana szükségesnek, amely előírja a jogszabály előterjesztője számára, legyen szó akár a kormányról, akár egyetlen parlamenti képviselő indítványáról, hogy ismertesse: az általa javasolt megoldás milyen költségekkel és kockázatokkal jár. Kovács Árpád, a számvevőszék elnöke hasonló tartalmú javaslatát Takács azzal a kiegészítéssel támogatja, hogy a javaslattevőket ne csak egyszerű gazdasági költség-haszonszámítások benyújtására kötelezzék, hanem arra is, hogy modellezzék, javaslatuk elfogadásának vagy elvetésének milyen társadalmi, politikai következményei lehetnek. Így, és valószínűleg csak így érhető el - fogalmazott a miniszter -, hogy az előterjesztők kénytelenek legyenek mélyrehatóan érvelni javaslataik mellett, s nyilvánvaló legyen a döntések ára és következményei.
A miniszter nem tartotta valószínűnek, hogy Budapest főkapitányát - a jelölt nevét továbbra sem kívánja közölni - a pénzügyőrség tagjai közül választják ki.
Nem dőlt el még az sem, hogy lesz-e második, kizárólag rendészeti kérdésekkel foglalkozó államtitkára a tárcának, avagy a rendészeti feladatok súlyának megfelelő megjelenítését - amire Takács bizottsági meghallgatásán ígéretet tett - a rendészeti szakállamtitkár apparátusának megerősítésével oldják meg.
