Ukridge először táblázatokkal, ábrákkal operálva részletesen bemutatja, hogy a fél év alatt hányan olvasták a Verbális Numerák-at, honnan érkeztek a látogatók, mennyi időt töltöttek el az oldalon, átlag hány cikket olvastak

el stb. Ezt írja: "Az áprilisi gyenge teljesítményt követően májusban ismét sikerült reális tartományba hozni az olvasottságot. A célként kitűzött  70,000-es cikkletöltés eléréséhez még három nap kellett volna, de ez is elfogadható eredmény. egy átlagos látogató három és fél percet tölt a Verbális Numerák oldalain. Ez nem rossz, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a keresőktől érkező látogatók háromnegyede 10 másodpercet sem tölt az oldalon. Nélkülük számolva átlagosan négy percet szánnak a „valódi“ olvasók az oldalra. A hat havi átlag ráadásul ígéretesen nő, május hónapban majdnem hét perc volt az átlag."

"A látogatók 64%-a egyetlen oldalt olvas el, 36% legalább még egy cikket megnéz, és 4% több, mint 6 oldalt böngészik végig egyhuzamban. Ezt azért tartom kiemelkedő aránynak, mert a rendszeres olvasók többnyire egy-egy oldalért jönnek csupán, hiszen a korábbi cikkeket már rég elolvasták, ráadásul a nagyobb vitát kavaró cikkek esetén az újabb hozzászólásokért visszatérők is nyilván csak egyetlen oldalt néznek meg. Sajnos nincs adat, mely ne tartalmazná a fönti két kategóriát, így csak becsülni lehet, hogy a látogatók nagyjából fele azon túl, hogy elolvassa azt a cikket, amire kattintva eljutott a Verbális Numerákig, legalább még egy cikk erejéig ittmarad."

"Nem tudom megindokolni, de úgy érzem, hogy a spontán növekedés a végéhez közeledik, talán a havi 20.000 olvasást még el lehet érni különösebb változtatások nélkül is, de e fölé tartósan nem lehet felkapaszkodni a jelenlegi módszerekkel – új olvasókat kell szerezni, méghozzá tízezrével. Eközben tömegek interneteznek úgy, hogy ugyanazt a 10 oldalt olvassák napról napra. Valamiképp be kellene vezetni őket a blogok világába mindenki nagy megelégedésére."

"Fél év alatt kiderült, hogy igenis van értelme hosszú cikkeket a weben publikálni, de nagyon oda kell figyelni, hogy minden képernyőoldalra jusson valami változatosság. A fotók, ábrák egyre tudatosabban kerülnek acikkekbe, a nemrég bevezetett cikkspecifikus zene is nyilván hozzásegít az olvasásélményhez (akinek nem tetszik, kikapcsolja)."

A bejegyzés második részében a hazai és - néhány bekezdés erejéig - a külföldi "hivatásos" médiával kapcsolatos tapasztalatait összegzi, rendre belinkelve azokat a korábbi írásait, amelyekben egy-egy médiatémát pécézett ki magának.

"...elképesztően sokat tudtam és értettem meg abból, miként működik a hazai média. Összefüggségtelen szemezgetés következik."

"A magyar média meglepően nagy része tökéletesen diszfunkcionális. Markáns példa Gyárfás és Széles ámokfutása, előbbi műsora ráadásul a legnézettebb reggeli adás. Ennél is izgalmasabb tapasztalat, hogy a valóban sajtószámba vehető termékek is nagy százalékban publikálnak nehezen vállalható alkotásokat."

Az országos napilapokat érintve Ukridge elereszt egy dícséretet címünkre, de siet hozzátenni: "...nagyon hiányzik a verseny, leginkább a Népszabadságon látszik, hogy igényelné a nyakában lihegő konkurenciát. Ebben a helyzetben különösen jó döntésnek tartom az ombudsman intézményének bevezetését a lapnál."

Ukridge végül terveiről ír: "Az utóbbi időben kialakult médiaelemzések és saját anyagok arányosan és egyenletesen fogják megtölteni a Verbális Numerák virtuális hasábjait. Egy-egy cikk kivesézése mellett komplett lapszámok, részpiacok összehasonlító elemzésére készülök, és megpróbálom majd szóra bírni az újságírókat is. A civil újságírás területén megpróbálom tartani az eddigi iramot, de ez nem lesz könnyű." A rendhagyó születésnapi blogröntgen itt olvasható >>>>