Az idegenség lesz a téma mától két napon át a Miskolci Egyetemen. A kulturális másság reprezentációi címmel tartja közgyűléssel egybekötött vándorkonferenciáját a Magyar Kulturális Antropológiai Társaság. A szervezők célja, hogy a tudósok mellett az érdeklődő közvélemény figyelmét is fölkeltsék a hétköznapokban gyakran visszaköszönő, nemegyszer konfliktusok formájában jelentkező téma iránt. Az előadók javarészt a sokak által sokféle helyzetben megélt kulturális "idegenség" társadalmi problémáit vizsgálják. Bindorffer Györgyi az idegenség érzékeléséről és megéléséről értekezik, Illyés Zoltán a Németországba kitelepült erdélyi szászok kettős idegenségtapasztalatát vizsgálja, Papp Richárd Miért kell Kohn bácsinak négy hűtőszekrény? címmel a kulturális másság és az élő zsidó humor összefüggéseit tárja föl, Regéczi Ildikó a XIX. századi orosz irodalom "idegenjéről", Varga Mónika az ellenségesség idegen nyelvi megkonstruálásáról tart előadást. A további érdekesnek ígérkező témák: a városlakó mint közösségi idegen, a két világháború közötti kolozsvári prostituáltak, gádzsiként a romnjik közt, a csehszlovák-magyar lakosságcsere emlékezete és politikai reprezentációi, a nyárádkarácsonfalvi "kalapos gáborok", a nő mint idegen, a családi fotó, mint az idegenség megszüntetésének eszköze.

A konferencián ma este Szabó Elemér Attila kincsei című filmjét is bemutatják. A 2005-ben készült mű egy csereháti harangozóról szól, aki elhatározza: egy vitatott és elfelejtett Mária-jelenés egykori kultuszhelyén újjáépíti a fakápolnát az erdő mélyén. A film alkotója azt vizsgálja, hogyan éled újjá a "csodaesemény" elfojtott emléke a helyiek körében.