Párizs nem kér a törökökből

A Sarkozy-féle külpolitika várhatóan nem vétózza meg a csatlakozási tárgyalások folytatását, de csak "kiemelt partnerséget" akar Ankarával.

Derűre ború jön az Európai Parlamentben: tegnap Romano Prodi olasz miniszterelnök, az Európai Bizottság előző elnöke az unió alkotmányos szerződésének védelmében szólalt fel, ma viszont holland kollégája, Jan Peter Balkenende már a kedélyek lehűtésére készül Strasbourgban. Az EU-alkotmány - amelyet egyébként a brüsszeli munkadokumentumokban egyre kevésbé illetnek ezzel a névvel - halott, s nem terjesztik még egyszer elfogadásra a holland szavazók elé, fejti majd ki Balkenende megfigyelők szerint. Ennél is nagyobb érdeklődéssel várják az EU-vezetők Nicolas Sarkozy, az új francia államfő szerdai bemutatkozó látogatását. Noha emlékeznek, hogy belügyminiszterként alig-alig tette tiszteletét Brüsszelben, azt remélik: Sarkozy nemcsak szavakban akar túllépni a Jacques Chirac elnökségét jellemző mozdulatlanságon. Van azonban két kulcsfontosságú kérdés, amelyben Sarkozy és az EU zöme ellentétben áll egymással. Az egyik a mostani alkotmányt felváltó "miniszerződés" elképzelése, amelyet csak a parlamenteknek kellene ratifikálniuk. A szöveg az EU intézményi megújulásának elemeit (állandó elnökség, külügyminiszter, a többségi döntéshozatal kiterjesztése) rögzítené. Számos tagállam mellett azonban most az európai szakszervezetek és az EP alkotmányügyi bizottsága is jelezte: a mostani szöveg ilyesféle megcsonkítása, például az Alapjogi Charta mellőzése számukra elfogadhatatlan.

A másik nagy vitakérdés a törökügy. Jean-Pierre Jouyet, az új francia kormány EU-ügyi államtitkára tegnap bejelentette: Párizs politikája immár az, hogy "kiemelt partnerséget", nem pedig tényleges uniós tagságot kell ajánlani Törökországnak. Ezt az elképzelést osztja Ausztria, illetve a német uniópártok is. Párizs elvileg meg is vétózhatná a nyáron az újabb témafejezetek megnyitását az Ankarával folytatott csatlakozási tárgyalásokon, de megfigyelők szerint Sarkozy egyelőre nem akar ennyire konfrontálódni. A tárgyalások egészének megkezdését Franciaország 2005 októberében nem ellenezte.

Az EP vitanapján magyar képviselők is hozzászóltak. Szájer József (Fidesz) szerint a "közös EU-alkotmány elfogadása csak eszköz és nem végcél, Európa igazán erőssé a »keresztény gyökerek megvallásával, a szabadság-, és kisebbségi jogok következetes betartásával válhat.«" Herczog Edit (MSZP) a világkereskedelemről folytatott vitában úgy vélte: "a globális versenyben Európának szem előtt kell tartania, hogy a legjobb madár a lúd: énekel, úszik, fut és repül. Nem mindegyikben a legjobb, de mindegyikben tartósan helytáll. Megszívlelendő példa."

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.