Az orosz Gazprom nemrég befejezte a tavaly július óta "megvásárlás alatt álló", jelenleg a német E.ON tulajdonában lévő magyarországi gázüzletrészek átvilágítását - értesült lapunk annak kapcsán, hogy tegnap az MTI megírta: az orosz gázóriás újra akarja tárgyalni az ügyletet. A tavaly júliusban Vlagyimir Putyin orosz elnök és Angela Merkel német kancellár jótékony támogatásával tető alá hozott ügylet arról szólt, hogy a világ egyik legnagyobb gázlelőhelyének számító szibériai Juzsno-Russzkoje mező 25 százalék mínusz egy szavazatos részesedéséért cserébe a Gazprom Magyarországon szerezhet érdekeltségeket. Nevezetesen: megkaphatja az E.ON magyarországi gáznagykereskedő és -tározó cégének (E.ON Földgáz Trade és Földgáz Storage) 50 százalék mínusz egy, valamint az öt hazai területi energiaszolgáltató céget birtokló E.ON Hungária 25 százalék plusz egy szavazatnyi részét. A közlemények akkor azt hangsúlyozták, hogy a részleteket csak ezt követően dolgozzák ki. Így mindkét cég igazgatósága elfogadta, hogy ha kell, a végső vagyonfelmérés eredményétől függően akár készpénzzel is hajlandó megtoldani a "csereterméket". Azóta az E.ON már abba is belement, hogy a maga részéről a három magyar részesedésen felül 3 év alatt további 1,2 milliárd eurót fizet az oroszoknak. Ez azonban a Gazpromnak nem elég. A német Die Welt Gazprom-forrásokra hivatkozva úgy véli, az orosz nagyvállalat további cégrészesedéseket kér: a cikk első sorban nyugat-európai erőműveket említ. Ezt azzal indokolja, hogy azóta emelkedett a gázár, ami nyilvánvalóan növeli egy gázmező értékét. Honi szakértők ezt kétkedéssel fogadták: egyrészt a gázár azóta jórészt csökkent - Magyarország 300 helyett 270 dollárt fizet 1000 köbméterért -, másrészt a gáz árának változása egyformán hat a kereskedő cégek és a kitermelők értékére is.

Mindazonáltal a mostani vita tavalyról igencsak ismerős, igaz, akkor úgy tűnt, lezárták. A Gazprom ugyanis a pénznél sokkal értékesebbnek tartja európai érdekeltségek vásárlását. Az E.ON azonban - nem sajnálva egy tavaly áprilisi nagypolitikai asszót sem - a magyar kisebbségi üzletrészeken kívül semmitől nem hajlandó megválni. Ez az álláspont továbbra sem változott. Így viszont a Gazprom azzal fenyegetőzik - szintén nem először -, hogy visszalép az egész ügylettől.

Noha a tavaly nyári nyilatkozatok akár már ez év elejére minden engedéllyel együtt lebonyolíthatónak tartották az ügyletet, azóta az ügy körül Magyarországon is igen feltűnő csend honolt. Klaus G. Hammer, a honi gázcégek elnöke ez év áprilisban lapunknak adott interjújában elismerte, hogy az átadás-átvétel késik: a tárgyalásokra szerinte a Gazprom a Szahalin-szigeteken található gázmezők körüli tulajdoni vita miatt nem tudott sort keríteni. Úgy fogalmazott, hogy "készen állnak a Gazprom kérdéseinek megválaszolására".

Információnk szerint ez azóta megtörtént: néhány héttel ezelőtt ugyanis lezárult az "adatszoba", ahol a leendő vásárló hivatalosan minden kérdésre választ kaphat. Egyes rosszmájú megközelítések szerint a Gazprom eme tapasztalatok alapján véli úgy, hogy több kell neki. Ezt cáfolni látszik, hogy a gáz- és áramárakba a magyar kormány egyre inkább beépíti a honi E.ON-cégek korábban elmaradt hozamát. Még pikírtebb megjegyzések szerint a Gazprom újabb improvizációja annak tudható be, hogy Angela Merkel és Vlagyimir Putyin minapi szamarai megbeszélései nem a legjobb hangulatban teltek. (Érdekes módon egyébként az általunk megkérdezett, E.ON-hoz közel álló források egyes elemeiben jogosnak vélik a Gazprom újabb követelését, az orosz cég egyes szakemberei vont még mindig úgy számolnak, hogy a két kicserélendő vagyonelem nagyjából egyenértékű.)