A tekintélyes konzervatív napilap írásának bevezetőjében ezzel kapcsolatban 1999-re emlékeztetett, amikor a NATO légi háborút folytatott az akkori Jugoszlávia ellen. Akkoriban sokan táplálták azt a reményt: a nyugati szövetség megkíméli a Szerbia északi részén fekvő, vajdasági célpontokat, mégpedig azért, hogy ne veszélyeztesse az ott élő magyar kisebbséget. Mindez azonban már a háború kezdetén illúziónak bizonyult a Dunán átívelő híd megsemmisítésével Újvidéken. Sőt a határváros, Subotica, azaz magyarul Szabadka elleni támadások a határ másik oldalán fekvő Szegeden is nyugtalanságot okoztak.

Nyolc évvel később - írta a FAZ - megint úgy tűnik, hogy az időközben ismét messze került Koszovó újból közeledik Magyarországhoz. Az elkövetkező hetekre vagy hónapokra várják ugyanis a döntést a tartomány státusáról, s nyugati értelmezés szerint ez a döntés a Szerbiától való, nemzetközi jogi függetlenedés lesz. Ez pedig - fogalmazott a német lap - közvetett hatással lehet a Vajdaságra is. Erre figyelmeztetett a közelmúltban Kasza József is, aki ugyan bejelentette, hogy hamarosan visszavonul a politika első soraiból, de még mindig a szerbiai magyar lakosság legtekintélyesebb politikusának számít. Amennyiben ugyanis Koszovó független lesz, legalábbis az elszigetelt, kis falusi enklávékban élő szerbek arra a következtetésre juthatnak, hogy - tekintet nélkül a papíron számukra biztosított, kisebbségi jogokra - el kell hagyniuk az új koszovói államot. Ha pedig Szerbiába költöznek át, igyekeznek majd vagy Belgrádban, vagy a Vajdaságban letelepedi, gazdaságilag ugyanis ezek az ország legfejlettebb területei. Ezáltal pedig tovább csökkenhet a kisebbségek aránya a vajdasági összlakosság körében - mutatott rá a FAZ, idézve Kasza Józsefet, aki szerint mindez a tartomány többnemzetiségű jellegének végét jelentené.

A lap ezt követően az Újvidékről származó, jelenleg a budapesti Közép-Európai Egyetemen jogtudományt oktató Várady Tibor professzort idézte, aki - mint a lap írta - ma is szoros szerbiai kapcsolatokkal rendelkezik, s figyelemmel kíséri az ott zajló fejleményeket. Várady szerint Magyarország és a vajdasági magyarok elemi érdeke, hogy a Koszovó státusával kapcsolatos döntés a szerbek számára jó kilátásokat biztosítson. Ellenkező esetben a kivándorlás újabb hullámával kell számolni, ami rendkívüli módon veszélyezteteti az etnikai egyensúlyt a déli tartományban. Ha viszont a koszovói megoldás működőképes, az adott esetben egyfajta modellként szolgálhat a Vajdaságban élő magyar kisebbség jogainak biztosítása számára is - hangoztatta a vajdasági magyar egyetemi professzor.

A FAZ szerint hasonlóan fogalmazott Udvardi Iván, a magyar külügyminisztérium politikai igazgatója is. "Magyarország erőteljesen szorgalmazza azt, hogy a koszovói szerbek számára átfogó kisebbségi jogokat biztosítsanak. Részben azért is, mert tartunk attól, hogy ellenkező esetben tömeges elvándorlás kezdődhet, mégpedig vajdasági céllal".

Udvardi Iván szavai alapján - mint a FAZ - egyértelművé válik az is, miért tanúsítja a Gyurcsány-kormány ezekben a hetekben a legnagyobb óvatosságot azzal kapcsolatban, hogy kerüljön minden félreértelmezhető kijelentést a Belgrádhoz fűződő kapcsolatokat illetően. Szerbiában ugyanis Koszovó kérdése rendkívüli politikai feszültséghez vezetett, amit Kostunica szerb kormányfő tudatosan is szít - fogalmazott a német napilap. (MTI)