Szent tehenek a privatizációs listán
A kormány elképzelései szerint például értékesíthető lesz a Szerencsejáték Zrt., bár erről konkrét elképzelés még nincs napirenden. Az Állami Autópálya Kezelő Zrt.-ben megszűnik a 25 százalék plusz egy szavazat tartós állami tulajdoni kötelezettség (ez a cég ma még teljesen állami, de tervezik a tőzsdei bevezetését), és a Hochtief-csoport birtokába került Budapest Airport Zrt. esetében is privatizálhatóvá válik a megmaradt 25 százalékos részvénypakett. A Magyar Villamos Művek Zrt.-ben a 99 százalékos tartós állami tulajdon 75 százalék plusz egy szavazatra csökken, azaz a cég csaknem negyede eladhatóvá válik. Ugyancsak értékesíthető lesz a törvény elfogadása esetén a Magyar Posta Zrt. közel 25 százaléka. Megszűnik a tartós állami tulajdoni kötelezettség a Sportlétesítmények Vállalat Zrt. 75 százalékára is.
Privatizálható lenne az ITDH Kht. és a Hitelgarancia Zrt. 50 százalék mínusz egyszavazatnyi, valamint a Mehib és az Eximbank 75 százalék mínusz egyszavazatnyi része is.
A vagyontörvény tervezete alapján eladható lesz a Nemzeti Tankönyvkiadó még tartós állami tulajdonban lévő 25 százalék plusz egy szavazat tulajdoni hányada, hasonlóan a Herendi Porcelánmanufaktúra 25 százalék plusz egy szavazat részesedéséhez. A Tokaj Kereskedőház is értékesíthetővé válik a jelenlegi 99 százalékos tartós állami tulajdon megszűnésével.
Az előző évekhez hasonlóan a parlamenti vita során könnyen megeshet, hogy a listából egy-egy nagy "nevet" beáldoz a kormány, A Szerencsejáték Zrt.-vel például már többször történt ilyen. Borítékolható, hogy a listát balról és jobbról is támadják majd, és a politikai támadások tompítása érdekében, valamint a parlamenti háttéralkuk nyomán szűkülhet a privatizálhatóvá váló cégek, illetve tulajdonrészek köre.
Az már a korábbi privatizációk átgondoltságát kérdőjelezi meg, hogy ha nemrégiben még fontos és indokolt volt egy-egy cégben a 25 százalékos állami tulajdonrész megtartása (Budapest Airport, Nemzeti Tankönyvkiadó), akkor most miért nem az. A fennmaradó részért ugyanis már alighanem jóval alacsonyabb ár érhető el, mintha egyben adták volna el a céget, ráadásul jószerivel csak a többségi tulajdonosra számíthat az állam vevőjelöltként.
Újragründolt vagyonkezelés
A kormány döntött az állami vagyonkezelés jövőjéről - Veres János pénzügyminiszter szerint az "hatékonyság javítása" érdekében. A feladatot a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. látja majd el a jövő év elejétől. Az új szervezet a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. és a Nemzeti Földalapkezelő jogutódjaként jön létre. A felügyeletet továbbra is a Pénzügyminisztérium gyakorolja majd. Az új cég élére a hétfős Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács kerül, ez lesz a tulajdonosi döntésekért felelős testület. Azt egyelőre nem tudják, hogy a tanács tagjait miként választják majd ki. (Erről, illetve a testület elnökének kilétéről a hírek szerint heves vita dúl.) Az új vagyongazdálkodó szerv döntéseit felügyelőbizottság helyett ellenőrző bizottság vizsgálná. Ebbe a parlamenti pártok, az érdekegyeztető tanács és a vagyongazdálkodásért felelős miniszter delegálhatna tagokat, elnökét pedig az Állami Számvevőszék javaslata alapján jelölnék ki. Veres János leszögezte: fő szabályként minden, így a tárcák kezelésében lévő vagyon is átkerülne ehhez a céghez, de az ezek vagyonkezelését tartalmazó szerződések újra megköthetők. Magyarán: az értékes cégvagyon akár újra a jelenlegi gazdához kerülhet. (Korábban parázs vita pattant ki az ügyből, az "ellenálló" tárcák közé tartozik például a minisztériumok között a legnagyobb kezelt cégvagyonnal bíró gazdasági minisztérium is.) (M. I.)
