A harminc hazai, általában a XIX. század végén, illetve a múlt század elején épült fegyintézet közül – a települések fejlődésének következményeként – mára több is a városközpontokban található. Így érthető, hogy a helyi lakosok szívesen megszabadulnának a rácsos ablakokkal és szögesdrótkerítéssel a városképet csúfító, turistariasztó börtönöktől.

Legutóbb Szekszárdon került szóba, hogy ki kellene telepíteni az intézetet. Az igazságügyi tárca sem bánná, ha külterületen korszerűbb létesítményeket emelhetnének, de ennek ma nincs realitása – szögezte le kérdésünkre Kondorosi Ferenc államtitkár. Kondorosi áprilisban találkozott a szekszárdi polgármesterrel, de csupán abban egyeztek meg, hogy a következő hat hónapban megvizsgálják: milyen megoldás jöhet szóba.

Szerencsésebbek voltak az esztergomiak: a megyei börtön körüli terület sétálóutcává alakításával olyannyira ellehetetlenítették az épület megközelítését, hogy az intézetet a tárca tavaly önként bezárta. Igaz, ott mindössze ötven embert tartottak fogva, és őket különösebb gond nélkül el tudták helyezni más, viszonylag közeli börtönökben.

Veszprém korábban ugyancsak megszabadult a történelmi belvárosban, a Várban éktelenkedő fogháztól; kevésbé frekventált területen új épületet emeltek. Igaz, a kiürített létesítmény funkcióit azóta is keresik. Már a szombathelyieknek sem kell sokáig várniuk, mert a volt laktanya helyén PPP-konstrukcióban épülő börtön jövő tavaszra tervezett átadása után a város központjában lévő, lakóházak közé ékelődő létesítményt bezárják.

A régi, elavult épületek drágán üzemeltethetők, kevéssé alkalmasak a rabok biztonságos őrzésére, és a foglalkoztatási feltételek megteremtése is gondot okoz. Az esetenként több mint százéves épületek helyett azonban csak akkor emelhetnének újakat, ha a régi ingatlanok értékesítéséből befolyó pénz fedezné a beruházási költségeket, illetve akkor, ha az érintett városok is a zsebükbe nyúlnának. A forráshiányos települések azonban ma legföljebb ingyen telekkel tudják az efféle beruházásokat támogatni, míg a tárcának csak a szombathelyi és a tiszalöki, magántőke bevonásával épülő börtön bérleti díjára van fedezete – így további beruházásokra nem tud költeni. A meglévő létesítményekre pedig szükség van, mert a körülbelül 12 ezer férőhelyet várhatóan hosszabb távon is kihasználják (ma 15 ezer elítéltet tartanak fogva).

Korábban egy a börtönturizmusra szakosodott spanyol cég vizsgálódott Magyarországon, és szóba került, hogy egyes régi fegyintézeteket idegenforgalmi látványossággá alakítanának át, míg helyettük újakat építenének. Szóba jött például a szegedi Csillag vagy a sátoraljaújhelyi börtön ilyen hasznosítása, ám időközben kiderült, hogy a várható haszon nem fedezné az építési, illetve átalakítási költségeket. Ezért a börtönök szállodává alakítására – és újabb korszerű fegyintézetek építésére is – egyelőre várni kell.

Használaton kívüli Várbörtön