Sólyom szerint tűrhetetlen az osztrákok viselkedése

Az államfő keményen beszólt Ausztriának amiatt, hogy nem akadályozza meg a Rába további szennyezését, aminek következtében nálunk habzik a folyó. Környezeti okokból feszültségek mutatkoznak Ausztria és Csehország között is.

Az osztrákok ebben az ügyben tanúsított magatartása "tűrhetetlen" és "cinikus"; ha így megy tovább, az már a két ország  viszonyát terheli meg - válaszolta a kormányfő a Rába ausztriai  szennyezésére vonatkozó kérdésre, amikor országjáró sorozatának  kőszegi állomásán természetvédő civil szervezetek képviselőivel  találkozott.



A civil fórumon a zöld aktivisták kérdéseire válaszolva az  államfő ismét "károsnak" nevezte a Fertő-Hanság és az Őrségi Nemzeti  Park egységesítését, szavai szerint két egészen más tájról van szó, amelyeknek egymástól eltérő fejlesztési irányai lehetnek.

A múlt héten Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter bejelentette, hogy a Rába szennyezésének megszűntetése érdekében Magyarország azt kéri Ausztriától, hogy a burgenlandi tartomány illetékes hatóságával vonassa vissza a habzás miatt részben felelős jennersdorfi bőrgyár vízjogi engedélyét.

A tervezett hulladékégetőt is szóba hozta

A Rába és a Lapincs folyó szennyezése meg fogja terhelni Magyarország és Ausztria viszonyát - jelentette ki a köztársasági elnök kedden Őriszentpéteren.

A Rába és a Lapincs folyó sószennyezése már több mint öt éve folyik. Hiába volt közös kormányülés, hiába voltak tiltakozások, úgy látszik, hogy osztrák részről nincs hajlandóság beismerni még a szennyezést sem - emelte ki.

Sólyom elmondta, hogy Kőszegen zöld civil szervezetek fórumán vett részt, ahol elhangzott, hogy aggasztja őket a Rába sorsa és a Szentgotthárd tőszomszédságába tervezett heilingenkreutzi szemétégető. Attól félnek, hogy a terület egyik fő kitörési pontja, az idegenforgalom ennek mindenképpen a kárát látja - mondta.

Hangsúlyozta: a Szentgotthárd és termálfürdőjének tőszomszédságába tervezett heilingenkreutzi szemétégető esetében még nem készült el a hatástanulmány. Most ott tartunk, hogy a magyar félnek meg kell mondania, milyen kérdésekre várunk választ a hatástanulmány során - tette hozzá. Mint mondta, Magyarországnak a nemzetközi szerződések alapján joga van véleményt nyilvánítani, viszont vétójoga nincs, "itt csak a politikai akarat segíthet".

Temelín kapcsán az osztrák elnök is berágott

Környezetvédelmi ügyek ritkán terhelik meg annyira a kétoldalú kapcsolatokat az EU régi tagállamaiban, hogy már államfők is indulatosan fogalmazzanak. De éppen Ausztria esetében történt meg néhány éve, hogy Thomas Klestil (akkori) államfő felhívta cseh kollégáját, Václav Havelt, és telefonon tett panaszt az osztrák határhoz igen közel lévő temelíni atomerőmű miatt.

Az európai diplomáciában járatosak ugyanakkor tisztában vannak azzal: egészen más az államelnöki észrevétel értéke, ha az kétoldalú kapcsolatfelvételen, illetve a sajtón keresztüli üzengetéssel történik. Felvetődhet: mire mehet Magyarország az Európai Uniónál, amennyiben kétoldalú diplomáciai alapon nem tudja rendezni a Rába szennyezésének ügyét? Brüsszeli EU-jogászok lapunknak elmondták: ha hazánk az Európai Bizottsághoz fordul azzal, hogy Ausztria szerinte megsérti a közösségi jogot, úgy Brüsszelnek vizsgálati joga van. Ha megállapítja az uniós jogsértést, úgy maga a Bizottság, de akár Magyarország közvetlenül is a luxemburgi Európai Bírósághoz (ECJ) fordulhat. (A gyakorlatban ezt szinte mindig a Bizottság szokta megtenni - így elegánsabb. De az ECJ előtt akkor is lehet perelni, ha Brüsszel nem a magyar félnek ad igazat.)

A legvalószínűbb forgatókönyv azonban ez esetben az, hogy Brüsszel egyszerű kötelezettségszegési eljárást indít, s Ausztria még azelőtt abbahagyja a jogsértést, hogy az ügy a bírósági szakaszba kerülne. Az Európai Bíróság vagy kimondja a jogsértést, vagy nem. Ha kimondja, beleveheti az ítéletbe, hogy kárigény merülhet fel. Erre építve a nevesíthető kár perelhető akár Ausztriában, akár Magyarországon, tagállami bíróságon. A tagállami bíróságoknak ugyanis kötelező figyelembe venniük az ECJ ítéleteit.


Elképzelhető az is, hogy jogsértés történik, de nem az uniós jog sérül, hanem a nemzetközi magánjog. Ekkor a nemzetközi magánjogi kódex szerinti osztrák, vagy magyar bíróság előtt perelhető a kár - mégpedig nem az állam, hanem a károsultak részéről. Abban, hogy az uniós jog sérül el, döntő tényező lehet, hogy a szennyezés szintje meghaladja-e az uniós normát, amit egyébként csak részben környezetvédelmi okokból, elsődlegesen is az EU bőrgyárainak versenyegyenlőségét biztosítandó írnak elő. Ezt már a Bizottság hatásvizsgálata megállapíthatja – tájékoztatták lapunkat brüsszeli EU-jogászok.

(Brüsszeli tudósítónktól)

(forrás: brüsszeli tudósítónk, MTI)

Sólyom László egy uhubaglyot néz a kõszegi Chernel István Arborétumban
Sólyom László egy uhubaglyot néz a kõszegi Chernel István Arborétumban
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.