Gyöngyösi erőfölény, mátrafüredi iskolavég
- Beáldozták a mátrafüredi iskolát - hangoztatják a helybéliek, de közülük sokan a kistérségi oktatás érdekeire való hivatkozás mögött ingatlanbizniszt sejtenek. Erre engednek következtetni egyébként Hiesz György gyöngyösi polgármester szavai is, aki bejelentette: a mátrafüredi erdészeti és mezőgazdasági szakközépiskola kollégiumként hasznosítaná az épületet, mert ott az eddigi helyüknél kényelmesebben elférnének a diákok.
- Nem az ingatlan sorsa és jövője volt az elsődleges szempont, amikor a Hanák Kolos Általános Iskola bezárásáról döntöttünk - mondta érdeklődésünkre Hiesz György. Szavai szerint a huszonöt településből álló gyöngyösi kistérség megalakulásakor az egyik alapvető feladatként az oktatás színvonalának megőrzését vállalták, és ezért plusznormatívákat kapnak. De az ilyen keretek közt működtetett iskoláknak is meg kell felelniük a törvényi minimumnak: a közoktatási törvény szerint legalább 15 fős osztályokat kell működtetni, különben a társulások elvesztik a kistérségi kiegészítő normatívát. Valószínűsíthető, hogy a református egyház csak úgy tudta volna a működéséhez szükséges minimális gyereklétszámot biztosítani a mátrafüredi iskolában, ha Gyöngyösről és a kistérség többi településéről von el beiratkozókat. Ezzel azonban az érintett általános iskolák és az egész kistérségi társulás került volna veszélybe - vélekedett a polgármester.
- Nem arról van szó, hogy a gyöngyösi, baloldali többségű önkormányzat antiklerikális lenne, noha ez a vád már többször ért bennünket az elmúlt hetekben - fogalmazott Horváth Attila, a képviselő-testület oktatási bizottságának szocialista elnöke. - Elismerjük, hogy az egyházi iskolák magas színvonalúak, esetünkben azonban épp ez jelentette volna a problémát. Ha a vallásos nevelést pártoló szülőknek csak a fele dönt úgy, hogy kiveszi a gyerekét a gyöngyössolymosi, detki, atkári iskolából, és a mátrafüredi református intézménybe íratja, felborult volna a kistérségi iskolák amúgy is kényes létszámegyensúlya. A gyereklétszám mindenütt folyamatosan csökken, a mátrafüredi iskola bezárásával nem oldottunk meg semmit, legfeljebb elodáztunk fájdalmas döntéseket. Két év múlva ugyanis valószínűleg csak úgy maradhat meg egy-egy kistelepülésen az iskola, ha összevonják, és társulásos formában, közös irányítás alatt működtetik azokat.
Az iskola ügyében szerettük volna megkérdezni a református egyház álláspontját is, de a gyöngyösi egyházkerület vezetőjét többszöri próbálkozásunk ellenére sem sikerült elérnünk. Tény: április 26-án, a gyöngyösi önkormányzati ülésen - ahol az iskola bezárásáról döntöttek - az egyház képviselője bejelentette, hogy továbbra is szeretnének református iskolát indítani Mátrafüreden, ha ehhez adottak lesznek a feltételek.
- A gyöngyösi önkormányzat - ahogyan eddig is nagyon sok kérdésben - erőpozícióból döntött, fittyet hányva a mátrafürediek érdekeire - vélekedett Krigovszky Sándor, a mátrafüredi részönkormányzat elnöke. Szerinte nem elegáns "felülről" megszüntetni egy iskolát akkor, amikor Mátrafüred két éve népszavazáson döntött a Gyöngyöstől való elszakadásról. Igaz, a folyamat még nem fejeződött be, hivatalosan leghamarabb a 2010-es választások idején lehet saját önkormányzata az üdülőfalunak. A mátrafürediek azzal is érveltek az elszakadás mellett, hogy az elmúlt években nem történt valódi fejlesztés a térségben, a beruházások jó része pedig magántőkéből valósult meg. Szerintük Kékestetőn, Mátraházán a környezet pusztul, egyre több a szemét. Kifogásolták azt is, hogy megkérdezésük nélkül döntöttek korábban a helyi strand eladásáról.
A megyei közigazgatási hivatal már 2005-ben megkapta a mátrafürediek elszakadásról szóló, népszavazással alátámasztott szándéknyilatkozatát, ám abban az évben már nem lehetett továbbítani azt, mert kicsúsztak az április végi határidőből. Tavaly azért kellett halasztani, mert választási évben nem nyújtható be ilyen kezdeményezés. Az idén - miként Balás Istvántól, az Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetőjétől megtudtuk - már felterjesztették az önkormányzati és területfejlesztési miniszternek a kezdeményezést. Az önállóságról a tárca vezetőjének indítványára a parlament és a köztársasági elnök dönt majd, a helyi önkormányzat azonban csak a legközelebbi soros választások idején, azaz 2010-ben alakulhat meg.
Sokan kifogásolják, hogy a gyöngyösiek ebben az átmeneti állapotban visszafordíthatatlan helyzet elé állították a leendő mátrafüredi képviselő-testületet, mert ha most eladják vagy tulajdonba adják az iskolát másvalakinek, akkor azt a helybéliek már képtelenek lesznek visszaszerezni. Hasonló adottságú épület nincs több a faluban, így, ha nem tudnak újat építeni, iskola nélkül marad a település. Ez pedig egyet jelent a fiatalok elvándorlásával, Mátrafüred visszafejlődésével - mondják a helyiek.
A közigazgatási hivatal egyébként az iskola bezárása ügyében a napokban törvényességi észrevételt tett a gyöngyösi önkormányzat felé. Azt kifogásolták, hogy a város a döntéshez nem szerezte meg a megyei önkormányzat és egy országos névjegyzékben szereplő közoktatási szakértő szakvéleményét. Arról kell állást foglalniuk, hogy az önkormányzat megfelelően gondoskodott-e a törvényben előírt kötelezettségéről, s az általa vázolt megoldás nem jelent-e túlzott terheket a szülők vagy a gyerekek számára.
A Hanák Kolos Általános Iskolába járó hetvenhat gyerek a szeptembert már Gyöngyösön kezdi, ott a felsővárosi iskolát jelölték ki számukra körzeti iskolaként. Rajna József, a mátrafüredi intézmény vezetője nyugdíjba megy, s azt mondja: kollégái közül is így tesznek azok, akiknek a törvényes lehetőségük megvan erre.
Az általános iskola bezárásával nem csak Mátrafüred vesztett el egy intézményt. Eddig az ország nagyvárosaiból légúti betegségben szenvedő gyerekek érkeztek ide, a Mátra ózondús, tiszta levegőjű településére, hogy itt töltsék a szeptembert, októbert. Átmenetileg ezen a településen jártak iskolába, így nem maradtak el a tanulásban. Az iskola bezárásával nekik is új helyet kell keresniük.
