A vitaanyag alapvető célkitűzésével egyetértünk, azaz Magyarországon magas színvonalú, a társadalom, a piac igényeinek megfelelő méretű és képzési struktúrájú, a nemzetközi versenyben is helyét megálló, magas színvonalú, versenyképes oktatást és kutatást végző, az innováció iránt fogékony intézményrendszerre van szükség - közölte a szocialista politikus.

Tatai-Tóth András nem osztja Bokros Lajos nézetét, miszerint válságban van a magyar felsőoktatás.

Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, a Közép-Európai Egyetem (CEU) vezérigazgatója április végén a Figyelőben és az Élet és Irodalomban tette közzé a felsőoktatás gyökeres átalakítását javasló vitairatot. A pénzügyi szakember, aki jelenleg a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem gazdasági vezetője is, a felsőoktatási intézmények jelenlegi számának alapos megrostálását, a fejkvóta (normatíva) alapú finanszírozási rendszer megszüntetését, az államilag támogatott és az önköltséges felsőoktatás közötti bármiféle különbségtétel felszámolását javasolta.

Bokros azon javaslata kapcsán, amely szerint a tandíj fizetésének kötelezettsége alól a hallgatóknak maximum 15-20 százaléka mentesülhet rászorultsági okból, Tatai-Tóth azt mondta, a magyar társadalom nyolcvan százaléka nem tudja fizetni a képzési költségeket. A szocialista képviselő szerint a társadalomban ma inkább fordított a helyzet: a családok 20 százaléka tudná finanszírozni a gyerek felsőoktatási tanulmányait.

Tatai-Tóth kitért arra, hogy a magas színvonalú felsőoktatás alapja a magas színvonalú közoktatás. Úgy vélte, meg kellene követelni az emelt szintű érettségi vizsgát a felsőoktatásba jelentkezőktől.

A munkacsoport-vezető egyetértett a vitaanyagban szereplő azon javaslattal, amely szerint meg kell szüntetni az államilag támogatott és az önköltséges felsőoktatás közötti különbségtételt. Hozzátette: már tettek lépéseket, példaként említette, hogy a rosszul teljesítő államilag finanszírozott hallgatókat át kell sorolni a költségtérítéses képzésbe, míg a jól teljesítő költségtérítéses képzésre járókat az államilag finanszírozott képzésbe kell átvenni.

Tatai-Tóth az egyetemi autonómia korlátozására vonatkozó javaslatról azt mondta: napirendre lehet tűzni ezt a kérdést, ha valós esély van az alkotmányos rendezésre, de egy ilyen hozzáállású parlamenti ellenzékkel feleslegesnek tartja a kérdés tárgyalását. A képviselő a Fidesznek azt rótta föl, hogy 1994-ben még támogatta a tandíj bevezetését, később, megtagadva álláspontját, kormányra kerülve eltörölte a tandíjat, és álságos módon kiterjesztette a költségtérítést.

A szocialista politikus a fejkvóta alapú finanszírozás eltörléséről megjegyezte: az intézmények ezen normatíva mellett fenntartási, továbbá tudományos normatívát is kapnak.

Ágh Péter, a Fidesz országgyűlési képviselője úgy reagált a Tatai-Tóth által elmondottakra, hogy a tandíj durván sérti az esélyegyenlőséget, ezért a Fidesz a felsőoktatásban továbbra is következetesen elutasítja minden formáját, és a népszavazáson kell dönteni erről.

Az ellenzéki politikus a Fidesz nevében arra szólította fel a kormányt, hogy gondolja át a tandíjfizetésre vonatkozó elképzeléseit, és ha vannak emelési szándékai, azokat sürgősen vonja vissza. Ágh Péter azt mondta, a Fidesz szerint a diákok szorgalmán és tehetségén kell múlni, hogy mehetnek-e egyetemre és főiskolára, nem pedig azon, milyen vastag a szüleik pénztárcája.

(MTI)

Tatai-Tóth András