Szeptember 1-jétől jelentősen csökkenne a cégalapításhoz szükséges törzstőke összege, ám az egyebek mellett a cégeljárást is módosító előterjesztésnek még az általános vitája sem fejeződött be. Gadó Gábor igazságügyi szakállamtitkár mindazonáltal reméli, hogy a törvénymódosítás a héten ismét napirendre kerül, és azt a parlament tavaszi ülésszakán el is fogadják. Az egyik leginkább vitatott pont éppen az, hogy célszerű-e a kft.-k alapításához szükséges jegyzett tőkét hárommillióról ötszázezer forintra mérsékelni (korábban még ennél is kisebb összegről volt szó). A javaslat elleni legfőbb érv, hogy ezzel a jogalkotó még ösztönzi is a meggondolatlan cégalapítást, így tovább nőhet a körbetartozás, és az új szabályozás a hitelezők védelmét sem szolgálja.

Az államnak nem feladata, hogy a vállalkozók helyett bármit mérlegeljen, és nem dolga a megalapozatlan üzleti elképzelésekkel létrehozott cégek kiszűrése sem - szögezte le Gadó. Kétségtelen, hogy a törzstőke emelésével sokakat távol tarthatnának a piacra lépéstől, de akkor a szakállamtitkár szerint azt is meg kellene mondani, hogy mekkora öszszeg biztosítaná a potenciális üzleti partnerek tényleges védelmét. Ráadásul a pénzt később nem is kötelező változatlan formában a számlán tartani, tehát a jegyzett tőke más materiális javakká alakulhat át. Gadó ugyanakkor utalt arra, hogy a jegyzett tőke nemcsak pénz lehet, hanem vagyoni hozzájárulás is, ám az esetleg nehezen értékesíthető javak szintén nem szolgálhatnak hitelezővédelmi célokat.

A kötelező törzstőke emelése nemzetközi összehasonlításban is kedvezőtlenebb helyzetbe hozná a hazai cégeket - említett egy újabb szempontot a szakállamtitkár. Angliában és Írországban, Cipruson, valamint Franciaországban gyakorlatilag nincs előírt minimum. A franciák néhány éve 7500-ról egy euróra szállították le a jegyzett tőke legkisebb összegét, mert felismerték, hogy az új vállalkozásokat az olcsóbb Nagy-Britanniában jegyeztetik be. Ezt a trükköt a gazdasági társaságokról szóló magyar törvény egyelőre kizárja, de emiatt már van egy beadvány az Európai Közösségek Bíróságánál. A luxembourgi fórum pedig valószínűleg megállapítja majd, hogy a hazai jogszabály ellentétes az uniós joggal. Egyébként az EU bizottsága is készül arra, hogy a cégalapítás feltételeit az unión belül egységesen szabályozza.

Gadó úgy látja, hogy a hitelezők védelmét nem a törzstőke emelésével, hanem a vállalkozások átlátható működésének biztosításával kell szavatolni. Az államnak tehát nem a cégek működésével kapcsolatos kockázatot kell magára vállalnia, a feladata inkább az, hogy körültekintően szabályozza a piaci feltételeket. Ennek része, hogy jövőre az interneten bárki ingyen betekinthet majd az elektronikus cégnyilvántartásba, és hozzáférhetővé teszik a számviteli beszámolókat. Az igazságügyi tárca tervei között szerepel, hogy 2008-ig hitelezővédelmi nyilvántartást hoznak létre, amelyből kiderül, ha a céget "rossz adósnak" minősítették, ha nagyobb összegű bírsággal sújtották, illetve kizárták a közbeszerzési eljárásból.