A PEND Consulting és a Medián által elvégzett kutatás szerint ugyan a kérdőívekben megnevezett öngondoskodási formák közül a vizsgálatban részt vevő 2000 megkérdezett csaknem 85 százaléka ismert legalább egyet, ám csupán 22 százalék rendelkezett is valamelyikkel. A helyzet még a 30-39 év közöttiek körében volt a legkedvezőbb, ám az említett mutató itt is - bár csupán 0,2 százalékkal - 30 százalék alatt maradt. A 60 év fölöttiek körében a legrosszabb, szinte drámai a helyzet: 97,5 százalék semmilyen öngondoskodási formát sem használ.

A magasabb iskolai végzettség, illetve a vizsgált személy aktív munkaerő-piaci helyzete növeli a nyugdíjcélú megtakarítási hajlamot. Emellett a különféle megtakarítási formáknak az ismertsége és a vagyoni helyzet között is szoros összefüggés van, azaz minél jobban van valaki anyagilag elengedve, annál szélesebb befektetési palettán gondolkodik. A kockázatosabb befektetéseket azonban ebben a körben is óvatosan kezelik. Ezzel magyarázható, hogy a legmagasabb vagyoni kategóriába sorolt válaszadók esetében az ingatlanvásárlás, a banki folyószámla-lekötések és a megtakarítási célú életbiztosítások a legkedveltebbek. A legalsó vagyoni kategóriába tartozók körében közel 11 százalékkal ugyanakkor még mindig a párnahuzat, vagyis az otthon, készpénzben történő fölhalmozás a legnépszerűbb.

A vizsgálat szerint még egy markáns különbség lelhető fel: hajlamosabbak nyugdíjbiztosítást kötni azok, akik az ország gazdasági helyzetének romlásával számolnak, mint azok, akik a javulásával.