A Boxmark burgenlandi – jennersdorfi – gyáregysége ugyanakkor még az ilyen magvas  közlést is megtagadja, azzal a hivatkozással, hogy Feldbach-ban található az ügy illetékese. Tarafidis szavai szerint a műszakiak állandóan figyelik a folyót, és ha megjelenik a habzás, akkor változtatnak a felhasznált vegyi anyagok összetételén. Amúgy pedig a tisztító berendezés tökéletes, a legkorszerűbb kívánalmaknak felel meg. S hogy mi van, ha, mondjuk, holnap ismét habzik a Rába, erre a kérdésre Tarafidis úr hosszas magyarázkodásba kezd arról, vajon miért gondolja mindenki, hogy a Boxmark a felelős a habért, amikor errefelé annyi más gyár is működik.

Josko Vlasich, a burgenlandi Zöldek környezetvédelmi szakértője elhiszi, hogy az adott napon – május 2.-án – nem volt hab a Rábán. Mint mondja, mi sem bizonyítja jobban, hogy a Boxmark stájerországi gyára a felelős, mint hogy amikor a gyár nem termel, szabadság, avagy ünnepnap miatt leáll, akkor tiszta a folyó vize. Vlasich emlékeztet arra, hogy a magyar panaszok ellenére a bécsi Műszaki Egyetemnek tanulmány készítésére kiadott megbízáson kívül semmi nem történt. Például az eredetileg öt évre érvényes, és régen lejárt üzemeltetési engedély meghosszabbítását, az ahhoz szükséges vízminőségi tanúsítványt máig nem adta ki a stájerországi illetékes hatóság. A vízminőségi törvény országos, ám érvényesítése az egyes tartományok hatáskörébe tartozik, így az ellenőrzés és az engedély kiadása (vagy megtagadása) a tartományi hatóság dolga.

Bécs, a szövetségi kormány éppenséggel képes lenne nyomást gyakorolni a tartományi hatóságokra, és Vlasich véleménye szerint erre szükség is lenne: sem a Magyarországhoz fűződő jó kapcsolat, sem Ausztria környezetvédelmi jó híre nem szenvedhet csorbát azért, mert egy tartományi hatóság slamposan dolgozik. Ugyanakkor véleménye szerint nem egyszerűen a trehányság az oka a megoldás halogatásának: nyilvánvalóan a gyár felduzzasztott termelése nincs összhangban az egyébként az értékeket tekintve megfelelő tisztítóberendezésekkel, ha viszont a termelést vissza kell fogni, a gyár esetleg máshova teszi át székhelyét, s ez a tartomány számára munkahelyek elvesztését jelentené. A témát napirenden kell tartani – véli a Zöldek képviselője -, mert megoldást csak attól lehet remélni, hogy a magyarok nem hagyják annyiban, s ragaszkodnak jogaikhoz, vagyis, hogy folyóik víztisztaságát ne tegyék tönkre az osztrák gyárak. 

A stájerországi vízügyi hatóság nevét közölni nem kívánó illetékese másként látja a helyzetet. Szerinte a habképződés bonyolult probléma, aligha csak egy gyár a felelős érte. Mint mondja, a tanulmány már készen van, s azt a határvízi bizottság jövő heti ülésén elő is terjesztik. Bár a gyárak az előírások szerinti tisztítóberendezésekkel rendelkeznek, úgy tűnik, más műszaki feltételekhez kell igazodni. Az elsőszámú javaslat tehát egy ilyen berendezés kísérleti üzembe helyezése a szóban forgó gyárakban – erre eddig nem került sor. A stájerországi szakértő egyébként a helyzet romlását a csapadékszegény időjárással is magyarázza: a tapasztalat az, hogy amikor a folyó bőségesen kap utánpótlást, akkor a habképződés szinte teljesen megszűnik. Ugyanakkor belátja: ez legfeljebb a megoldás szempontjából fontos körülmény, a probléma kiküszöböléséhez nem elegendő várni az esőt. A javaslatokat a tanulmánnyal együtt a határvízi bizottság ülésén tekintik át.

(Bécsi tudósítónktól)