Kérdésünkre Lomnici leszögezte: a magyar bíróságok működéséről is mindenki véleményt nyilváníthat, és az ítéleteket szabadon bírálhatja, azt azonban elvárják, hogy az igazságszolgáltatást kritizáló cikkekben, riportokban jelenjék meg a bíróságok álláspontja is. Fleck Zoltán jogszociológus viszont a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy aki kritikát fogalmaz meg, azt "ősellenségnek" tekintik. - Nem így van, de elvárják a kulturált stílust és hangnemet, s elutasítják a kollektív megbélyegzést - hangsúlyozta Lomnici. Az szerinte elfogadhatatlan, ha egy-két szerencsétlen ügy kapcsán az egész bírói kart minősítik, és különbséget kell tenni a bármilyen éles szakmai kritika és a vagdalkozás között is. Egyébként pereket a magyar főbíró sem akar.

A véleménynyilvánítás és az emberi méltóság, illetve a jó hírnév védelméhez fűződő alkotmányos alapjogok között nálunk például a gyűlöletbeszéd, Amerikában a neonáci megnyilvánulások miatt támad konfliktus. Az USA-ban a raszszizmus ellen a sajtó és a közvélemény is határozottan fellép, jogi következmények azonban nincsenek. A gyűlöletbeszéd egyelőre Magyarországon sem szankcionálható, bár egy uniós kerethatározat alapján elkerülhetetlen a törvénymódosítás - véli Lomnici. A főbíró szerint az sem kizárt, hogy kérdésére az Alkotmánybíróság olyan jogértelmezést ad, amelynek alapján a sértett közösségek bármely tagja polgári perben követelhetne elégtételt.

Felvetődött, hogy durván sérti a sajtószabadságot, ha egy nyilvános eseményről korrekten tudósító lapot a rendezvényen elhangzott, és az érintettek szerint rágalmazó vagy becsületsértő vélemények közlése miatt bíróság elé citálhatnak. Lomnici szerint ma a bíróságoknak - akár tetszik, akár nem - el kell járniuk az ilyen ügyekben, és a sajtó csak törvénymódosítás esetén mentesülhet a jogkövetkezmények alól.

Elsősorban szakmai körökben kritizálják a bíróságokat azért, mert nem teszik lehetővé a konkrét ügyeken keresztül tetten érhető ítélkezési gyakorlat megismerését, miközben számos döntésükben éppen a korábbi - de nem nyilvános - jogesetekre hivatkoznak. A főbíró elismeri, hogy ez visszás helyzet, de a felek - beleértve az ügyvédeket is - a hatályos szabályok szerint nem tekinthetnek be a korábbi ítéletekbe. Nyártól azonban a Legfelsőbb Bíróság ítéleteinek egy részét közzéteszik az interneten, de Lomnici azt sem tartja kizártnak, hogy az 1990 óta született 140 ezer határozatot nyilvánosságra hozzák.

Lomnici Zoltán