Káosz a szolnoki kórházban
A mezőtúri M. Ilona tegnap reggel elindult a szolnoki Hetényi Géza kórházba, hogy január óta fájó vállát egy korábban megtervezett műtéttel rendbe hozzák. Orvosai megmondták: csak az operáció segíthet rajta. A kórházban az a hír fogadta, hogy hazamehet, egy főigazgatói rendelet miatt ugyanis április 25étől csak a sürgős eseteket látják el a súlyponti kórház sebészeti műtőjében. A kórház harminchárom műtősnőjéből nyolcan – váratlanul – egyszerre betegedtek meg.
Baksai István főigazgató szerint „szabotázsról” van szó, mert április 1jétől az ügyeleti rendszer helyett műszakos váltást vezettek be. A műtősök azt állítják, kevesebb pénzt kapnak így kézhez, a főigazgató szerint viszont ugyanannyi munkáért ugyanannyi bért kapnak, mint korábban. A főigazgató azt mondja: ez uniós elvárás, a műszakos rendszerben ugyanis nem eshet meg, hogy egy beosztott tizenkét óránál többet dolgozik egyfolytában.
– Korábban épp a baleseti sebészet orvosai és a központi műtőjének dolgozói fordultak bírósághoz azért, mert sérelmezték, hogy az ügyeleti rendszerben nem jár nekik elég pihenőidő, s nem kapnak megfelelő juttatást a túlmunkáért. Ez most megoldódik. Július elsejétől megpróbáljuk a kórház valamennyi osztályán bevezetni a rendszert – tette hozzá Baksai István, aki azt állította: a mostani helyzet napokon belül megoldódik, több műtősnő jelezte már, hogy lejárt a táppénze, és munkába áll.
A Hetényi Géza Kórház sebészei szerint viszont most lesz igazán kaotikus a helyzet. Mert ha őket is műszakos rendbe kényszerítik, többen elhagyják a kórházat. S akkor nem csak műtősnő, de sebész is kevesebb lesz.
– Ez az intézkedés megalapozatlan – mondják általunk megkérdezett sebészek az ügyeleti szobában. (Nevüket kérésükre nem közöljük.)
– Ha minden műtősnő egészséges lenne, akkor sem működne az új rendszer, mert a „műszakbeosztás” miatt napközben a szokásosnál kevesebben vagyunk a műtőasztalok mellett – mondják az orvosok. – Aki ugyanis éjszakás műszakba van beosztva, csak este hétkor megy be a kórházba, míg korábban végigdolgozta a napot, majd ellátta az ügyeletet, s ezért pihenőnapot kapott. Az orvosok szerint a merev, és nagyobb létszámigényű műszakos rend miatt mindenki rosszul járt: műtétek maradnak el, ezért az egészségpénztártól kevesebb támogatást kapnak. A műtősök is kevesebb pénz visznek haza, mert a műszakban eltöltött plusz munkáért a korábbi pótléknak csak a felét kapják.
A műszakos beosztással épp csúcsidőben, reggel héttől délután három óráig lett kevesebb a műtősnő, mert többen a délutáni, vagy az esti műszakban dolgoznak. Egy műtéthez legalább két műtősnő kell. A sebészektől megtudom: februárban, amikor még ügyeleti beosztás volt, ti-zenkét műtősnő volt influenzás egyszerre, s akkor nem omlott össze a rendszer.
Telefonon megkerestük az egyik, táppénzen lévő műtősnőt, aki azt mondta: nála gyógyszerallergiát mutattak ki, ezt kezelteti, de hamarosan visszamegy dolgozni. Van olyan kolléganője, aki leforrázta magát, más a létráról esett le, s eltörte a karját.
– Senki nem gondolhatja komo-lyan, hogy csak azért forrázza le magát egy műtősnő, hogy szabotálja a munkát – mondta. Hozzátette: a műszakos beosztás az egész műtéti rendszert sérülékennyé tette.
– Az a fejenkénti néhány ezer forint, amit megspórolnak rajtunk azért, mert műszakban kevesebb pénzt fizetnek a délutáni vagy az esti túlmunkáért, mint ha ugyanazt ügyeletben dolgoztuk volna le, az egész sebészet működését kaotikussá tette – mondta az egyik táppénzen lévő műtősnő.
Tegnap a kórházban egy tízéves kisgyerek hajnal óta várta, hogy eltörött alkarcsontját megműtsék. Az orvos ott toporgott az ügyeleti szobában. Arra várt, hogy a műtőben felszabaduljon egy asztal s két műtősnő. Késő délutánig ez nem történt meg.
(Szolnoki tudósítónktól)
