Komoly értékeket tolnak be újabban az életjáradékos cégekbe az idős ingatlantulajdonosok. Hild Imre, az OTP Életjáradék Zrt. vezérigazgatója nem titkolja, hogy évek óta üresen álló üdülőket, szállodákat, sokszobás panziókat ajánlanak fel tömegesen életjáradékért cserébe a kötelezettségektől menekülő tulajdonosok. A vélhetően széles kört érintő ingatlanadó híre máris érezteti hatását a piacon, és nemcsak a lakáspiacon, hanem a kereskedelmi ingatlanok területén is. Hajnal István, a Biggeroge's-NV vezérigazgatója is azt tapasztalja, hogy az ingatlanadóra már számítanak a beruházók, a még csak tervezett pluszadóteher máris elkezdett beépülni az árakba, megjelenik a befektetési ajánlatokban. Szakmai körökben az egyszázalékos éves adó terjedt el, ami adott esetben 10-15 százalékos értékcsökkenést okoz majd az üzleti ingatlanok értékében, hiszen csökken a hozam, így nő a megtérülési idő. Ha a lakások mellett ingatlanadóval terhelik a kereskedelmi ingatlanokat is, annak áremelő hatása lesz az új szerződésben meghatározott bérleti díjakban és a fogyasztói árakban egyaránt, hiszen a bevásárlóközpontban üzletet bérlő kereskedő többletköltségét nyilvánvalóan érvényesíti áraiban.

Túl sok a "ha", túl sok a feltételezés, pedig egyelőre nincs is miről vitázni, véleményt formálni, hiszen a Pénzügyminisztérium még mindig nem rukkolt elő konkrét javaslattal, kvázi vitaanyaggal. A Magyar Ingatlanszövetség megelőző csapásként összeszedte saját jobbító szándékú javaslatait, vagyis a maga lobbianyagát, és egyszerűen eljuttatta a PM-be. Petrovszky Gábor, a Maisz alelnöke azt mondja, hogy az egyszázalékos mértéket mindenképpen túlzottnak tartják, ráadásul még az sem tisztázott, hogy mit tekintenek majd adóalapnak. A törvényalkotás felelőssége mellett ráadásul ott van a beszedés felelőssége is, mert azon túl, hogy az ingatlanadó az önkormányzatokat illetné, nem tudni, hogy kik fogják beszedni. A szövetség álláspontjának lényege, hogy a helyi adórendszert kellene az ingatlanadó alapjává tenni, és lehetővé tenni, hogy az adó egy része az elvégzett felújítások számlája ellenében levonható legyen.

Az érték egy százalékát kitevő ingatlanadó az ingatlanpiac valamennyi szegmensére katasztrofális hatással lenne - ez egyértelmű. Az irodaházakat, szállodákat, bevásárlóközpontokat felvásárló ingatlanalapok hozama olyannyira megcsappanna, hogy Magyarország versenyképtelenné válna, és az alapok kivonulnának. Ha nincsenek építkezések, csődhelyzet alakulna ki az építőiparban, ami közvetlenül és közvetve a GDP 20-25 százalékát adja. Az irodaházakban, raktárakban, üzletházakban, ipari és logisztikai parkokban területet bérlők érvényes bérleti szerződését az adó miatt nem lehet felbontani, de az újakba már beépülne a teher.

Ugyancsak komoly problémával állnának szemben az immár többmilliárdos vagyont tulajdonló életjáradékos cégek, amelyek éves adóterhe több tízmilliós lenne évente. Fellendülne viszont a ma még saját ingatlanban tevékenykedő cégeknél az outsourcing, vagyis a kiszervezés, ezek a cégek a tőke felszabadításának reményében és az adó előli menekülés jegyében dobra vernék ingatlanjaikat, persze a jelenlegi értéknél kisebb áron, hiszen a leendő tulajdonos várható hasznát az adó már eleve csökkenti.

Az ingatlanadó várható és részben már érzékelhető hatásai közül pozitívumnak tekinthető viszont a gondozatlan belterületi telkek, házak piacának törvényszerű feléledése. Ma még lehet úgy értékes ingatlant birtokolni, hogy az "nem kér enni", miközben az ápolatlan, parlagfüves telkek, az omladozó házak szomszédok sokaságának életét keserítik meg. Amint évente több tízezer vagy százezer forintos adó terhelné ezeket az ingatlanokat, tulajdonosaiknak már érdekükben állna megszabadulni tőlük.

Az ingatlanadó egyik érzékeny pontja lehet ugyanakkor a hitelre vett lakások és jellemzően 80 százalékban hitelből finanszírozott beruházások ügye. Ha a hitelrészt nem veszik figyelembe, akkor könnyen lehet, hogy a bankok helyett a lakók fizetnek vagyonadót a valójában még nem a tulajdonukat képező ingatlan után is.

Az ingatlanadó arra biztosan jó lesz, hogy kevesebb legyen az elhanyagolt, üresen álló ház és telek