Az életminőség hosszú távú javításának egyik alapvető tényezője táji-természeti értékeink védelme, megőrzése, amely mától egy újabb nagyszerű lehetőséggel gyarapodott a Mura folyó mentén - hangsúlyozta avató beszédében Kovács Kálmán, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvM) államtitkára.

Mint mondta egy, az emberek elől sokáig elzárt, csaknem érintetlen táj értékei nyíltak meg a természetkedvelők előtt. Eme értékek védelmére, a zöld- és élményturizmus fejlesztésére a jövőben önállóan pályázhat a tájvédelmi körzet - fűzte hozzá a KvM államtitkára.

Balogh László, a Balatoni Nemzeti Park igazgatóságának igazgatója vetítéssel kísérve mutatta be a nemzeti park immár harmadik, 1.904 hektár területű tájvédelmi körzetének ártéri és folyami élővilágát. Többek között különleges iszapnövényzet, puha- és keményfás ligeterdők, holtágak és kavicszátonyok, bokorfüzesek a legjellegzetesebb élőhelyek.

A Mura mentén tenyészik a sulyom, a rucaöröm és a tündérrózsa, itt él a ritka erdei és piros szitakötő, a szürkegémek, nagykócsagok és feketególyák csapata, s megtelepedett itt a rétisas és a bütyköshattyú is.
A folyó félszáz halfajából 13 védett, köztük legritkább a magyar bucó és a felpillantó küllő. Kitűnő élőhelye az árterület a vidrának és megjelentek a hódok is a part mentén.

Balogh László közölte, hogy gyalogos és kerékpáros utak, tanösvények kialakításával kívánják még feltárhatóbbá tenni a 13 évi kutatómunka eredményeként kialakított Mura-menti Tájvédelmi Körzetet. Letenye polgármestere, Halmi Béla bejelentette, hogy a tájvédelmi körzet közepén álló, művelődési központként szolgáló Andrássy-Szapáry-kastélyt a norvég alap segítségével kívánják felújítani és benne bemutató központot kialakítani.

(MTI)