Barroso is lemondott az EU-alkotmányról
Mindazokat, akik eddig a korábban bevált áldemokratikus módszerben reménykedtek – az ír szavazóknak például újra visszadobták a nizzai szerződést, hátha másodjára megértik, mit várnak tőlük Brüsszelben -, a héten Frans Timmermans holland Európa-ügyi miniszter ábrándította ki az Európai Parlamentben.
– Egyszerűen nem terjesztünk be újra ratifikációra egy olyan szerződést, amelyet (2005 júniusában) a holland népesség nagy többséggel elutasított – mondta. Timmermans, aki a nemrég felállt, kereszténydemokrata-szociáldemokrata hágai kormányt képviselte, felvázolta: országa elképzelése szerint az alkotmányszerződés igényét fel kell adni, az új szövegnek a jelenlegi működési rendszer orvoslására kell összpontosítania.
Repülne például – pontosabban egyetlen bekezdésben szerepelne - az Alapvető Jogok Chartája. Tagállami hatáskörben maradnának olyan kérdések, mint a lakhatás és az egészségügy. Párizs elképzelését – a franciák 2005 májusában mondtak nemet - az EP bizottsága előtt Pierre Lequiller, az elnöki párt, az UMP képviselője fejtette ki. A szöveg első része maradna csak érintetlenül, az intézményi reformokkal. A többszáz oldalas, egyetemi jegyzetnek is olvashatatlan dokumentum a harmadára csökkenne.
Noha 18 tagállam így is jóváhagyását adta, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke pénteken már maga állt a változások élére. Mint Lisszabonban kifejtette (Portugália adja júliustól az EU következő elnökségét), Brüsszel hamarosan kormányközi konferencia összehívását javasolja, amely az év második felében szabhatná át a jelenlegi alkotmányt.
Az ütemtervet a mostani német elnökség júniusban állíthatja fel. A cél, hogy az új szöveg 2009 nyarára, az európai parlamenti választásokra életbe léphessen. Barroso reménykedik benne, hogy a dokumentum nagyrészét meg lehet menteni. Ugyanakkor teljességgel bizonytalan, hogyan lehet újabb közös nevezőt találni, ha a mostani verzió a hollandoknak (és minden bizonnyal a briteknek) túl sok megkötöttséget tartalmaz, a franciáknak viszont éppenséggel kevéssé szociális. Elutasításba futhat a ratifikáció a lengyeleknél, a cseheknél, és esetleg a dánoknál is.