A konzervatív politikus azt mondta, hogy a korlátozásokat a tervezettnél korábban kell megszüntetni. Németország az EU 2004-es bővítésekor hét év átmeneti időszakot kért munkapiacának védelmére. Az átmeneti időszakon belül kétszeri felülvizsgálat lehetséges, és a korlátozások legkésőbb 2011-ig lehetnek érvényben. A korábbi szociáldemokrata-zöld kormány úgy döntött, hogy a korlátozásokat legalább 2009. április 30-ig meghosszabbítja.

Mára a korábbi tizenötök között kisebbségbe kerültek azok az országok, amelyek fenntartják a korlátozásokat az újonnan csatlakozott államok, köztük Magyarország munkavállalóival szemben. Köztük van egyebek között Németország és Ausztria is.

A német konzervatív gazdasági miniszter televíziós nyilatkozatában új hangot ütött meg. Glos sürgette: meg kell teremteni azokat a feltételéket, amelyek biztosítják a külföldi szakemberek szabad munkavállalását az új tagállamokból. A miniszter javaslatát rögtön támogatásáról biztosította a konzervatív uniópártok gazdaságpolitikai szóvivője. Laurenz Meyer szintén megfontolandónak nevezte a korlátozások nélküli, szabad munkavállalás gyors bevezetését.

A konzervatívokkal közösen kormányzó szociáldemokraták egyelőre nem foglaltak állást a javaslattal kapcsolatban. Csütörtöki sajtóértesülések szerint azonban az SPD változatlanul a korlátozások fenntartása mellett van.

A Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK) már korábban óvta a kormányt attól, hogy elzárja a hazai munkaerőpiacot a közép- és kelet-európai munkavállalók elől. A DIHK szerint Németország ezzel rontja esélyeit Közép- és Kelet-Európa piacain, és az érintett államoknak joguk van arra, hogy szintén korlátozó módon járjanak el.Az osztrákok is támogatnák

Az osztrák szociális ügyi miniszter is lehetségesnek tartja, hogy 2009 után részlegesen megnyissák az osztrák munkapiacot a kelet-európai EU-tagállamok munkavállalói előtt. A részleges munkapiacnyitás feltétele, hogy tovább bővül az osztrák gazdaság és csökken a munkanélküliség - mondta Erwin Buchinger miniszter a Die Presse keddi számában megjelent nyilatkozatában. Hangsúlyozta, hogy a munkanélküliség csökkenését nem csak a szakemberekre, hanem az alulképzett vagy hátrányos helyzetű, például fogyatékos munkavállalókra is érti. - Ha a cégek tesznek egy kis erőfeszítést a hazai munkaerő kvalifikációjára, ha némi befektetést eszközölnek ebbe, lehet szó nyitásról - mondta.

Egy szociáldemokrata kormánytag Ausztriában első ízben adott olyan jelzést, hogy bizonyos feltételek mellett lehetségesnek tekinti a féltve őrzött osztrák munkapiac megnyitását a keleti szomszédok munkavállalói előtt, tette hozzá az újság.

Az új EU-tagországok munkavállalói számára életbe léptetett korlátozások 2009-ig vannak érvényben Ausztriában, és eredeti szándékai szerint az osztrák kormány ezeket 2011-ig szeretné meghosszabbítani, noha ezt az unió nem nézi jó szemmel. A miniszter most úgy nyilatkozott, hogy ha a munkapiac teljes megnyitása "mai nézőpontból" nem jöhet is számításba 2009 után, "ott, ahol a hazai munkaerő tartalékai kimerültek, ágazati nyitást kell végrehajtani".

Az osztrák szakszervezetek ellentmondásosan viszonyulnak a keleti munkaerőhöz. Burgenlandban például osztrák-magyar szakszervezeti összefogással próbálnak javítani a kelet-ausztriai tartományban dolgozó magyar munkavállalók kiszolgáltatott helyzetén, írta keddi számában a Kurier című osztrák napilap.

Az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) adatai szerint Burgenlandban nyolcezer, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéből érkezett legális magyar munkavállaló dolgozik. Többségük igen rossz feltételek között: betegbiztosítás és fizetett szabadság nélkül, javadalmazásuk jóval a kollektív szerződésben meghatározott mérték alatt van, sokukat munkaadójuk be sem jelenti. Különösen rossz a helyzet a mezőgazdaságban és az árufuvarozásban.

Másfelől az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) ugyancsak e héten határozottan elutasította Martin Bartenstein gazdasági és munkaügyi miniszter rendelettervezetét, amelynek értelmében 800 hegesztő, esztergályos és marós szakmunkást toboroznának Kelet-Európából az ausztriai szakemberhiány pótlására.