Ismét kútba esett az utolsó eladó nagy állami erőmű magánosítása. A Vértesi Erőmű ugyanis azt közölte: a vevőjelölt Pronix Kft. "nem teljesítette a feltételeket", ezért az eladó Magyar Villamos Művek (MVM) megszűntnek tekinti a tavaly aláírt szerződést. Pedig az MVM szerint már augusztusban "küszöbön állt" az erőmű eladása. Ám ez a küszöb túl magasnak bizonyult.

Nyúl Gyula, a Pronix ügyvezetője lapunknak elmondta: az erőmű átvilágítása során olyan környezetvédelmi kockázatra bukkantak, hogy az MVM-mel folytatott tárgyalások után éltek a szerződésben biztosított viszszalépési jogukkal. A problémát nem kívánta megnevezni, de a kockázat mértékét 8-20 milliárdosra tette. (Annyit elárult, hogy ez nem a bányabezárással, tájrehabilitációval kapcsolatos, és a cég nyilvános könyveiben nem szerepel.) Mindazonáltal folytatni kívánják az MVM-mel a tárgyalásokat.

A hárommilliós tőkéjű Pronix mögött a japán Itochu kereskedőház, az amerikai Darby Converging European Fund és a Practical Holdings áll. Nyúl Gyula korábban azt hangsúlyozta: az erőműben 120 millió eurós fejlesztést terveznek. A befektető emellett vállalta az erőmű és a hozzá tartozó utolsó magyar mélyművelésű szénbánya, a márkushegyi működtetését is. Emellett terveik között elsősorban az erőmű fatüzelésűvé alakítása szerepelt.

Az MVM tavaly októberben döntött arról, hogy eladja az erőművet a Pronixnak. A vételárról a felek nem kívántak nyilatkozni, de az értesülésünk szerint mintegy 20 millió euró. Ráadásul a szerződés szerint az MVM ebből csak annyit kapna, amennyi a "rejtett kockázatok" feltárása után megmarad; a mostani vita épp azért pattant ki, mert a befektető nem akarta vállalni a vételárnál is nagyobb fizetési kockázatot.

Az MVM-nél lapunkat úgy tájékoztatták: a tavaly aláírt szerződés zárási feltételei nem teljesültek, így a megállapodást megszűntnek tekintik. Mindemellett továbbra is értékesíteni kívánják az erőművet. Ennek megfelelően megkeresik a tavalyi meghívásos pályázatban részt vevőket. Ezeket nem kívánták megnevezni, de a négy évvel ezelőtti fordulóban Kapolyi László politikus-vállalkozó és az amerikai Independent Power vetett szemet a gyárra. Értesüléseink szerint az érdeklődők között felmerült Leisztinger Tamás neve is. A pénzügyi befektetőként ismert érintett lapunknak annyit mondott: korábban komolyan érdekelte a lehetőség, de hosszas elemzést követően ma már másként gondolkodik.

A 240 megawattos teljesítményével viszonylag kisebbnek számító, 2400 embernek munkát adó, nagy hagyományú erőmű magánosítása már vagy egy évtizede napirenden van. Mind a Horn-, mind az egyébként privatizációellenes Orbán-kormány, mind a Medgyessy-, valamint a Gyurcsány-kabinet megpróbált túladni rajta, hiába. Az erőmű fennmaradásához állami mankóra is szükség volt: tavaly a parlament a "szénfillérekről" szóló törvénnyel 2010-ig 65 milliárd forintos támogatást biztosított az erőműnek az áramáron keresztül. Tavaly a cég államilag garantált hitelek segítségével új bányamezőt nyitott, illetve az egyik kazánt szén- és "biomassza"-tüzelésűvé alakították át. (Ennek alapanyaga a gyakorlatban a fa, amit megújuló energiaforrásként az állam külön is támogat.) A cég könyvei tavaly nyereséget mutattak.