Ráugrottak a Pumára
Bár a német Puma főtulajdonosai, a Herz testvérek már igent mondtak Francois Henri Pinault-nak, aki 1,4 milliárd eurót ajánlott a Puma részvényeinek 27,1 százalékáért, a francia milliárdos még nem dőlhet hátra. Piaci szakértők szerint a fennmaradó részvényekre tett felvásárlási ajánlatra még másnak is lehet válasza, leggyakrabban a Nike neve hangzik el potenciális licitálóként. A Puma köreiben azonban határozottan cáfolták, hogy ajánlatot kaptak volna a Nike-tól. A piac a papír drágulását várja, rövid időn belül 400 eurós szintet prognosztizálnak, ami a legbiztosabb jele annak, hogy a franciák még nem érezhetik magukat nyeregben, bár Pinault nem akar emelni az ajánlatán. Ennek alapján egyébként a Puma tőzsdei értéke 5,3 milliárd euró.
Az üzletet, az egyebek mellett a Gucci, az Yves Saint Laurent, valamint a Boucheron márkákkal fémjelzett vállalatbirodalom, a Pinault-Printemps - La Redoute (PPR) 42 százalékos tulajdonosa, Francois Pinault nevében a cégcsoporthoz tartozó Sapardis ütötte nyélbe a Günter és Daniela Herz irányította, a Tchibo üzletláncot is ellenőrző Mayfair-rel. Ez 2005-ben lett a Puma főrészvényese.
A Puma krónikájának első fejezete 1924-ben íródott: két testvér, Rudolf és Adolf Dassler alapította meg a vállalkozást, amelynek nevéhez fűződik az első stopliszerű alkalmatossággal ellátott sportcipő, amely már a háború előtt piacra került. Igaz, azután a nagy áttörést az 1954-es labdarúgó világbajnokságon az Adidas cserélhető csavaros stoplis cipője jelentette, de ez már egy másik történet, amelynek a Dassler testvérek egyike, Adolf volt a főszereplője. A fivérek útja ugyanis a háborút követően elvált egymástól, a Puma mellett kitartott Rudolf, míg Adolf megalapította a konkurenciát, a Dassler nevet őrző Adidast. A két rivális cég központja máig ugyanabban a városban, az észak-bajorországi Herzogenerauchban van, ahonnan a még közös családi vállalkozás elindult.
A Pumánál 1974 után Armin Dassler veszi át az irányítást, aki apjánál jóval több figyelmet szentel a marketingnek. Az ő égisze alatt 1984-ben Martina Navratilova, majd egy évvel később Boris Becker talpig Puma- szerelésben emelte magasra Wimbledonban a győzelmi trófeát. Puma cipőben játszott Pelé, aki még a tavalyi vb-n is főszereplője volt a társaság reklámkampányának. A futball világához való igazán szoros kötődés a céghez 1993-ban elszegődő, akkor 30 esztendős Jochen Seitz üzletpolitikájának eredménye. Ambícióit jól jelzi a Puma szerepvállalása a tavalyi vb-n. Egyesek szerint az évi 2,4 milliárd eurós forgalmú, ezzel a sportszerpiaci rangsorban harmadik társaság túlvállalt, és ennek következményeként a tavalyi mérleg a nyereség tekintetében elmaradt a várakozásoktól. Hogy mennyibe is került a Pumának a 12 vb-csapat öltöztetése és a szponzoráció, arról hallgattak a cégnél, ahogyan a nagy riválisok is - a hat csapattal szerződött Adidas és a nyolcat öltöztető Nike is. Mindenki csak a jövőben húzható haszonról beszélt, és a pontos kiadásokat szemérmesen titkolták. Annyi azért napvilágra került, hogy az olasz csapat győzeleméhségét 16,25 millió eurós prémiummal fokozta a Puma.
A céget ma is irányító Jochen Seitz, aki 2007-ben 10 százalékos nyereségbővülésben bízik, mind a marketing, mind a termékfejlesztés, mind pedig az értékesítés területén modernizálta a Puma gyakorlatát. Neves divattervezőket vont be a munkába, így például megnyerte partnerként Jil Sandert is. Talán ez is magyarázza, hogy számára nem idegen a közeg, amit a francia luxusiparral való társulás kínál. "Sportlifestyle" - ez a szlogen jellemzi a következő időszak üzletfilozófiáját Jochen Seitz megfogalmazásában, aki a főtulajdonosok döntését követően késlekedés nélkül arra biztatta a többi részvényest, hogy éljen a lehetőséggel, és ajánlja fel papírjait Pinault számára. Az ügylet, hacsak nem azoknak lesz igazuk, akik további vevők megjelenésére számítanak, július elejére zárulhat le. A PPR a hírek szerint bankkölcsönből fedezné a vételár egy részét, vélhetően ezzel nem lesz problémája, hiszen a társaságnak egymilliárd euró szabad pénze van, adósságállománya pedig 3,5 milliárd euró alatti. Tavaly 680 millió eurós nettó nyereséget jelzett a mérleg, 18 milliárd eurós forgalom mellett.
A Puma független vállalat marad akkor is, ha Francois Pinault akciója sikerrel zárul, sem elbocsátások, sem vezérváltások nem lesznek - jelentették be mind német, mind francia részről. Az egyetlen cél, amit hangsúlyoztak a felek, az a sportszergyártó újrapozicionálása, azaz a sport, a kényelem, a luxus és a divat egyfajta igényes vegyítése a piachódításra induló termékekben. Pinault szándékai szerint a munkába bevonnának két, a francia cégcsoportnak már elkötelezett divattervezőt, Stella McCartneyt, aki mellesleg az Adidasnak már megalkotott egy limitált kollekciót, és Alexander McQuennt, aki viszont a Pumának rajzolt divatos sportcipőt. A PPR egyéb öltözékek, kiegészítők terén szerzett tapasztalatait is átadná a Pumának.
Aki néhány éve Puma-részvényt vett, nem is álmodott arról, hogy ekkora üzletet csinál: tíz év alatt tízszeresére nőtt a német sportszergyártó papírjainak értéke. Igaz, az árrobbanás részben a francia felvásárlási szándékról már hetek óta keringő spekuláció következménye. A vételi ajánlat végül 330 euróról szólt részvényenként, ám a német tőzsdén délután már 340 euró körül jegyezték a papírt. A francia vevő nem akar emelni az áron, így a kisrészvényesek eldönthetik, hogy a még mindig történelmi magasságokban járó 330 eurós árat elegendőnek tartják-e. A Puma negyedét eladó Herz testvérpár már jól járt: két éve még 190 euróért vették a papírokat, amelyek eladásával most félmilliárd eurót kerestek. A német tőzsde lelkesen fogadta az üzlet hírét, a DAX ismét 7000 pont magasságában zárt. Most már azt találgatják: mibe fekteti a pénzt Günter és Daniela Herz: a testvérpár nagyhalnak számít a német pénzpiacon, amióta hosszú családi perpatvar és négymilliárd eurós lelépési díj után 2003-ban hátat fordítottak örökségüknek, a Tchibo családi kávékonszernnek. (Berlini tudósítónktól)
