A liberális lap szerint az amerikai rakétavédelmi egység Lengyelországba, illetve Csehországba telepítése azokat a hidegháborús időket eleveníti fel, amikor Washington arról döntött, hogy közép-hatótávolságú atomrakétákat fog állomásoztatni Európában. Akkor a tiltakozás főleg utcai demonstrációkban nyilvánult meg, most elsősorban a német és a francia kormány ellenkezik.

Az újság szerint egy sor érv miatt nem ajánlatos a Pentagon tervezett lépése. A rakétavédelmi technika nem százszázalékos, ezenkívül az Irán és Észak-Korea felől érkező fenyegetést még diplomáciai úton el lehet hárítani. A pajzs kiterjesztése provokálja Moszkvát, ami csak problémát fog okozni; és mélyül az amerikai arroganciával szembeni ellenérzés. A hagyományos diplomáciát megvető Bush-kormány még rontott is a helyzeten azzal, hogy nem tanácskozott az ügyben előzetesen sem régi szövetségeseivel, sem Oroszországgal.

A The New York Times szerint a gondot az is fokozza, hogy Európa szinte egyetlen kérdésben sem látszik képesnek egyetértésre jutni, közös vagy akárcsak néhány hangon beszélni. Ennek hátterében részben az áll, hogy a "régi Európa" nyilvánvalóan nem partnere az "új Európának" azokban a törekvésekben, hogy az Egyesült Államoknak a kedvében járjanak. Az újság megjegyzi: ha Európa állást akar foglalni ebben vagy más kérdésben, mindenekelőtt azt kellene kitalálnia, mi a véleménye.

A liberális újság szerint Európának ragaszkodnia kellene ahhoz, hogy Washington közölje, milyen fenyegetéseket érzékel és hogyan kíván védekezni ellenük. Európának világossá kell tennie, hogy nem kíván holmi gyalogfigura lenni a Washington és Teherán közötti sakkjátszmában. Európának figyelmeztetnie kellene továbbá Amerikát, milyen veszélyekkel jár Oroszország feldühítése. A legjobb védelem a közös védelem - olvasható a The New York Times szerkesztőségi cikkében.

(MTI)