Sokan a múltat biztosítják a lakásukban
Az alulbiztosítottságot csak részben magyarázza, hogy egyes ügyfelek az alacsonyabb díjak reményében eleve a valóságosnál kisebb értékű ingatlan és ingó vagyonra kötnek biztosítást. Sok esetben viszont az a probléma, hogy a hosszú évek óta fennálló lakásbiztosításokban nem a reális biztosítási összegek szerepelnek. Az elmúlt évtized során jelentősen megváltoztak az ingatlanok négyzetméterárai, és az ingóságok értéke is jelentősen megnőtt.
Szemléletes példával élve: a kötvényben szereplő, ötezer forintért megvásárolt fekete-fehér Nárcisz televíziót időközben már felváltotta a 120 ezer forintot érő, 72 centis képernyőjű színes sztereó televízió. Az értékekben bekövetkező változások követése az ügyfélnek elemi érdeke: ugyanis a biztosítási díjban a módosítás nem okoz jelentős növekedést, ám az ingatlanban keletkezett kárt csak a kötvényben szereplő négyzetméterár arányában fogják kifizetni. Ha pedig a példában szereplő színes televíziót ellopják, a biztosító csupán az ötezer forintos készülék árát fogja megtéríteni.
A lakásbiztosítási piac termékei nehezebben hasonlíthatók össze, mint például a jóval kevesebb paramétert figyelembe vevő kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások. Általános piaci tendenciákat azonban megfigyelhetünk ezen a területen is: folyamatos átalakulásnak lehetünk tanúi, melynek eredményeképpen a biztosítók ma már leginkább csomagokat kínálnak az ügyfeleknek. Ezek a biztosítási csomagok az alapvető elemi (tűz, vihar, hó, villámcsapás, árvíz, földrengés, rádőlés) kockázatokon túl jobbára már olyan kiegészítő szolgáltatásokat is tartalmaznak, mint például csőtörés, üvegkár-biztosítás, felelősségbiztosítás, betöréseslopás- és rablásbiztosítás. Kiegészítőként egyre több cég kínál olyan további szolgáltatásokat, mint a 24 órás szerviz, vagy az ebtartói felelősségbiztosítás, de már baleset- és életbiztosítás is köthető a lakásbiztosítás keretein belül.
Már Magyarországon is megjelent az all risk típusú lakásbiztosítás, amely abban különleges, hogy nem azokat a kockázatokat sorolja fel tételesen, amelyek esetén a cég kifizeti a károkat, hanem csupán azt a néhányat, amelyeket kizár a kockázati körökből. Ezek a hagyományosnál jóval tágabb értelemben vett lakásbiztosítások, igaz, jelenleg még jóval magasabb költséggel. A jövőben a külföldi tapasztalatok ismeretében e biztosítási forma elterjedésére számíthatunk.
A lakásbiztosításban is megjelent az önrész. Mivel a károk jelentős része néhány tízezer forintnyi összeget tesz ki, viszont a biztosítók összes kifizetéseinek meghatározó része az ilyen bagatell károkhoz kapcsolódik, ezzel a megoldással a díjak érezhetően csökkenthetők. További lehetőség az ügyintézés rugalmasabbá tétele: ma már nem ritka, hogy kisebb kártérítések esetén a biztosítók eltekintenek a helyszíni kárfelméréstől.
