Elvárt koalíciós konfliktus?
A pénzügyi tárcánál tegnap csak annyit mondtak: Veres János miniszter ma a kormány korábbi döntésének megfelelő javaslatot visz a kabinet ülésére. Ez pedig elvben tartalmazza az elvárt adót, amit az alacsony nyereségű vagy veszteséges vállalkozásoknak kellene fizetniük (azoknak, amelyek nyeresége nem éri el az árbevétel bizonyos tételekkel korrigált 2 százalékát).
A kormány ma két verzió között választhat - az adó nélkülit a gazdasági és a pénzügyi tárca szakértői közösen készítették, míg az adósat a Pénzügyminisztérium. A PM ez utóbbiról egyeztetett az érdekképviseletekkel és az adószakértőkkel, míg Kóka János az előbbit vitte be a Versenyképességi Tanács tegnapi ülésére. És míg a PM nem tud igazán sok egyetértőt felmutatni, Kóka maga mögött tudhatja a Versenyképességi Tanács támogatását - igaz, a testület csak az ő verzióját látta. (Bár a gazdasági tárcánál azt mondták: a miniszter előzetesen konzultált a tagokkal mindkét változatról).
A PM érve azonban rendkívül egyszerű: ha nincs elvárt adó, nem lesz meg az idén az a 30 milliárd, amit ebből a forrásból várnak. Vagyis: ennyivel csökkenteni kell a kiadásokat - jövőre pedig 60 milliárd forinttal, hiszen akkor már a teher egész éves bevétele hiányozna.
Ám állítólag a Kóka által támogatott javaslatból származó bevétel is eléri a 60 milliárd forintot - a legnagyobb kérdés vele kapcsolatban az, hogy alkotmányosan védhető-e. A kérdés: annak elrendelése, a vállalkozás bizonyítsa veszteségét alkotmányos-e. Adóval együtt ez esélyes, a nélkül bizonytalan.
Kóka további érve javaslata mellett azonban ennél egyszerűbb. Azt mondta tegnap: ha nem az ő verzióját támogatja a kormány, akkor "újabb egyeztetési kör kezdődik". Ez azért jelenthet gondot, mert ahhoz, hogy július elsejétől bármilyen adómódosítás hatályba léphessen, a kormánynak sürgősen be kell terjesztenie az erről szóló javaslatát a parlamenthez. Az Országgyűlésnek ugyanis másfél hónap alatt, május közepéig meg kell megtárgyalnia és elfogadnia a javaslatot - az adótörvényeknek 45 nappal a hatálybalépésük előtt meg kell jelenniük a Magyar Közlönyben.
A két verzióban egy dolog egységes: az a nyilatkozat, amelyet az alacsony nyereségű vagy veszteséges cégeknek kellene kitölteniük. A gazdasági tárca javaslata ezt minden ilyen társaság számára elrendelné, míg a pénzügyi tárca csak azoknak, amelyek nem fizetik meg (az egyébként bevezetendő) elvárt adót. A nyilatkozat azonban rendkívül leegyszerűsödött, mindkét verzióban. Miután múlt héten szombaton a gazdasági miniszter a liberálisok nevében a túlzott adminisztrációs teher miatt utasította el az elvárt adót, hétfőn a miniszterelnöknél tartottak koalíciós egyeztetést, és itt megállapodtak a korábbi nyilatkozat egyszerűsítéséről. Ez a nyomtatvány megkurtítását jelenti.
A birtokunkba került tervezet abban különbözik az előzőtől (), hogy kikerült belőle számos tétel. Így például nem kérdeznek rá az öt legnagyobb vevőre, szállítóra és alvállalkozóra. Nincs benne már az üdülő típusú ingatlanok elkülönítése sem. Ám továbbra is ki kellene töltenie minden érintettnek azt, hogy mennyit fordított reklámra, piackutatásra, tanácsadásra - vagyis olyan kiadásokra, amelyek általában a papíron veszteséges cégeknél sűrűn fordulnak elő. Ráadásul most már az egyéni vállalkozókra és a cégekre is külön kérdőív vonatkozna.
Nyilatkozat-tervezetek:
Kóka János az új nyilatkozatról azt mondta: meghatározott alapelvek szerint semmi olyan adatot nem lehetne elkérni a cégektől, amely az adóhatóságnál már megvan vagy bármilyen más bevallásból kikövetkeztethető lehet. Semmiféle adminisztratív többletkötelezettséget nem írnának elő a vállalkozások számára ahhoz képest, amelyek egyébként a könyvelésükben szerepelnek.
2006. június 10.: A miniszterelnök az Érdekegyeztető Tanácsban jelenti be tervezett megszorító intézkedéseit. A lépések része
június 14.: A kormány benyújtja a parlamentnek a kiigazítások
július 4.: A VOSZ bejelenti,
július 10.: A kormánypárti
július 17.: A köztársasági elnök - a hozzá érkező kifogások ellenére - aláírja a változásokról szóló jogszabályokat, "a költségvetés helyzetére tekintettel".
július 19.: A VOSZ hivatalosan is bejelenti: az Alkotmánybírósághoz fordul az elvárt adó ügyében.
2007. január 1.: Hatályba lép az elvárt adó.
február 27.: Az Alkotmánybíróság - aznapi hatállyal -
február 28.: A pénzügyminiszter megerősíti: az első két hónapra kérni fogják az elvárt adót, miután akkor a jogszabály még érvényes volt.
március 7.: A pénzügyminiszter bejelenti: mégse kell megfizetni az első két hónapra az elvárt adót. Ugyanakkor közli: a második fél évtől új adót vetnek ki a vállalkozásokra a kieső bevétel pótlására.
március 12.: Az Országgyűlés egy nap alatt fogadja el azt a törvényt, amely az első két hónapra is eltörli az elvárt adót. A pénzügyi tárcától kiszivárgó hírek szerint az ezt pótló új adó fix összegű lesz, amelyet minden cégnek be kell fizetnie, de leírhatják a nyereség után fizetett teherből. Vagyis: csak azoknak
március 14.: A kormány úgy dönt: mégis lesz elvárt adó. A veszteséges, alacsony nyereségű cégek bizonyíthatják, hogy nem csaltak: egy kérdőívet kell kitölteniük. A nyomtatvány tartalma nem ismert, ám az biztos: aki kitölti, mentesül az adó alól - cserébe ellenőrzésekre számíthat, és neki kell bizonyítania, hogy nem csalt.
március 19-23.: A pénzügyi tárca egyeztet a tervezett régi-új adóról a szakértőkkel és az érdekképviseletekkel.
március 24.: Megjelenik a nyomtatvány tervezete, amely önmagában óriási adminisztrációs terhet jelent a vállalkozóknak. Kóka
március 26.: Veres János egy reggeli tévéműsorban közli: lesz elvárt adó, a bevétel fontos, azzal számoltak a konvergenciaprogramban, ha kiesik, az idén 30, jövőre
március 27.: Kóka János bejelenti, hogy nem lesz elvárt adó - mint mondja, a pénzügyi és a gazdasági tárca közösen ezt javasolja majd a kormánynak. Igaz: az alacsony nyereségű vagy veszteséges cégeknek továbbra is kellene adatokat szolgáltatniuk. (V. I.)
